A pedagógiai szakokra felvett hallgatók csupán 18,4 százaléka 18-19 éves

Az elmúlt öt évben drasztikusan csökkent a frissen érettségizettek aránya a pedagógusképzéseken.

  • Rodler Lili

Továbbra sem népszerű az érettségizők körében a pedagógusképzés, a különböző pedagógiai szakokra idén felvett hallgatók csupán 18,4 százaléka tartozik a 18-19 éves korcsoportba – derül ki a Népszava elemzéséből. A felvi.hu részletes adataiból látható, hogy a felvettek többsége, azaz 54,2 százalék a 27 éves és idősebb korcsoportba tartozik.

Idén sem lesz senki kémia-fizika szakos tanár az ELTÉ-n; ezek a szakok nem indulnak

A pedagógusképzés valamely területére összesen 14 887 főt vettek fel az idei általános felvételi eljárásban, amiből a 20 évesnél fiatalabbak száma 2741 fő, a 20-21 éveseké 2024 fő, a 22-23 éveseké 873 fő, a 25-26 éveseké 1180 fő, a 27 éves és idősebbeké 8069 fő. A felvettek 65,8 százaléka (9801 fő) levelező képzéseken fog tanul szeptembertől, és csak 33,8 százalékuk (5032 fő) tanul majd nappali tagozatosként.

A Népszava szerint a pedagógusképzésbe jelentkezők többségét eddig sem a frissen érettségizettek adták ki, de az elmúlt években drasztikus visszaesés volt tapasztalható.

„2020-ban még a tavaszi felvételi eljárásban felvettek 30,3 százaléka, 2022-ben 26,4 százaléka, idén pedig, ahogy már írtuk, csak 18,4 százaléka tartozik a 18-19 éves korosztályba” – fogalmaz a portál.

Ennek elsődleges okát abban látják, hogy a jelentkezők és a felvettek körében egyre nagyobb számban jelentek meg az idősebb korosztályokba tartozók, ami összefügg az új típusú, rövid ciklusú tanári mesterképzések bevezetésével. Ez könnyen visszakövethető, ugyanis a 2022-es tavaszi felvételinél a pedagógusképzésbe felvettek között 2642-en tartoztak a 26 évesnél idősebb korosztályokba, ez a szám azóta megháromszorozódott.

A Népszava emlékeztet arra is, hogy a kormány 2023-ban rövidített le négy félévről három félévre egyes tanári mesterképzéseket, valamint két félévre az alapképzésekre épülő szakmai tanárképzéseket, amelyekre azok jelentkezhetnek, akiknek már van tanári vagy az adott szakterülettel megegyező végzettségük.

Ezeken a képzéseken pedig akkor is lehet állami ösztöndíjjal tanulni, ha már valaki előzőleg elhasználta a 12 állami félévét.

Nem számít bele az ingyenes állami félévekbe; ennyien jelentkeztek az NKE pedagógusképzéseire

Az intézkedés célja egyebek mellett az volt, hogy olyanok is szerezhessenek tanári végzettséget viszonylag rövid idő alatt, akiknek már van valamilyen, az adott tanári szakhoz kapcsolódó - például biológus, fizikus, vegyész – diplomájuk, emeli ki a hírportál.

Ez alapján idén a rövid ciklusú tanárképzések lettek a legnépszerűbbek, ide vették fel a legtöbb jelentkezőt is, összesen 3365 főt, akiknek nagy többségük (81,5 százalékuk) 27 éves vagy idősebb, és szinte mindegyikük (3200 fő) állami ösztöndíjjal tanulhat. A második legnépszerűbb pedagógusképzési terület idén a gyógypedagógia lett, ahol a felvettek száma 2728 fő, többségük (1512 fő) pedig szintén 26 évesnél idősebb. A Népszava elemzése szerint a harmadik helyen az óvodapedagógus képzés végzett 2691 új hallgatóval, akik között ugyancsak a 26 évesnél idősebbek (1404 fő) vannak a legnagyobb arányban.

Jelentősen csökkent az állami ösztöndíjas pedagógusképzések száma a pótfelvételin a tavalyihoz képest

Egyetlen pedagógusképzési terület esetében vannak többségben a 18-19 éves gólyák, ez pedig az öt- vagy hatéves, osztatlan tanári képzések. A frissen érettségizettek közül 1175 főt vettek fel. Ők lesznek azok, akik a diploma megszerzése után pályakezdőként valamilyen szakos tantárgyat oktathatnának az általános és középiskolákban.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.