500-ból 500 pont kellett a Dunaújvárosi Egyetem állami ösztöndíjas, levelező képzéséhez 2025-ben.
A maximális 500 pontra volt szüksége azoknak a hallgatóknak, akik állami ösztöndíjas, levelező formában jelentkeztek az idei általános felvételi eljárás során a Dunaújvárosi Egyetem gazdálkodási és menedzsment alapképzésére. Ezzel idén ezen szakon és képzési formában született a legmagasabb ponthatár.
Mivel ilyesmi általában akkor fordul elő, ha egy szakra csak egyetlen diák jelentkezik, aki ennyire magas ponthatárt ért el, az egyetemől arról érdeklődtünk, a levelező gazdálkodási és menedzsment alapszak esetében is ez volt-e a helyzet.
Meglepő választ kaptunk azonban, a DUE lapunknak küldött közleménye szerint ugyanis összesen nyolc olyan hallgatótt vettek fel az állami ösztöndíjas képzésre, akik a maximális 500 pont birtokában jelentkeztek hozzájuk.
"A gazdálkodási és menedzsment képzés tekintetében levelező munkarendben, államilag finanszírozott formára összesen 209 leadott jelentkezés történt, melyből 8 fő felvételére volt lehetőség.
A jelentkezők rangsorolásra kerültek pontszámuk szerint, illetve aszerint, hogy hányadik helyen jelölték meg a képzést a jelentkezés során. 8 olyan jelentkezőnk volt, aki 500 pontot ért el, és első helyen jelölte a gazdálkodási és menedzsment államilag támogatott levelező alapképzésünket, így mindannyian felvételre kerültek.
Emellett a szak önköltséges finanszírozási formában is nagy népszerűségnek örvendett, így az államilag támogatott 8 fő mellett további 68 fő kezdheti meg szeptemberben levelezős tanulmányait." - írták a megkeresésünkre.
A szakra egyébként ha nem is a maximum, de más egyetemeken is magas pontokra volt szükség a bejutáshoz. A nappali tagozatos, ösztöndíjas képzésre a Budapesti Corvinus Egyetemen 433, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 422, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen 400 pont kellett.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
