500-ból 500 pont kellett a Dunaújvárosi Egyetem állami ösztöndíjas, levelező képzéséhez 2025-ben.
A maximális 500 pontra volt szüksége azoknak a hallgatóknak, akik állami ösztöndíjas, levelező formában jelentkeztek az idei általános felvételi eljárás során a Dunaújvárosi Egyetem gazdálkodási és menedzsment alapképzésére. Ezzel idén ezen szakon és képzési formában született a legmagasabb ponthatár.
Mivel ilyesmi általában akkor fordul elő, ha egy szakra csak egyetlen diák jelentkezik, aki ennyire magas ponthatárt ért el, az egyetemől arról érdeklődtünk, a levelező gazdálkodási és menedzsment alapszak esetében is ez volt-e a helyzet.
Meglepő választ kaptunk azonban, a DUE lapunknak küldött közleménye szerint ugyanis összesen nyolc olyan hallgatótt vettek fel az állami ösztöndíjas képzésre, akik a maximális 500 pont birtokában jelentkeztek hozzájuk.
"A gazdálkodási és menedzsment képzés tekintetében levelező munkarendben, államilag finanszírozott formára összesen 209 leadott jelentkezés történt, melyből 8 fő felvételére volt lehetőség.
A jelentkezők rangsorolásra kerültek pontszámuk szerint, illetve aszerint, hogy hányadik helyen jelölték meg a képzést a jelentkezés során. 8 olyan jelentkezőnk volt, aki 500 pontot ért el, és első helyen jelölte a gazdálkodási és menedzsment államilag támogatott levelező alapképzésünket, így mindannyian felvételre kerültek.
Emellett a szak önköltséges finanszírozási formában is nagy népszerűségnek örvendett, így az államilag támogatott 8 fő mellett további 68 fő kezdheti meg szeptemberben levelezős tanulmányait." - írták a megkeresésünkre.
A szakra egyébként ha nem is a maximum, de más egyetemeken is magas pontokra volt szükség a bejutáshoz. A nappali tagozatos, ösztöndíjas képzésre a Budapesti Corvinus Egyetemen 433, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 422, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen 400 pont kellett.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
