500-ból 500 pont kellett a Dunaújvárosi Egyetem állami ösztöndíjas, levelező képzéséhez 2025-ben.
A maximális 500 pontra volt szüksége azoknak a hallgatóknak, akik állami ösztöndíjas, levelező formában jelentkeztek az idei általános felvételi eljárás során a Dunaújvárosi Egyetem gazdálkodási és menedzsment alapképzésére. Ezzel idén ezen szakon és képzési formában született a legmagasabb ponthatár.
Mivel ilyesmi általában akkor fordul elő, ha egy szakra csak egyetlen diák jelentkezik, aki ennyire magas ponthatárt ért el, az egyetemől arról érdeklődtünk, a levelező gazdálkodási és menedzsment alapszak esetében is ez volt-e a helyzet.
Meglepő választ kaptunk azonban, a DUE lapunknak küldött közleménye szerint ugyanis összesen nyolc olyan hallgatótt vettek fel az állami ösztöndíjas képzésre, akik a maximális 500 pont birtokában jelentkeztek hozzájuk.
"A gazdálkodási és menedzsment képzés tekintetében levelező munkarendben, államilag finanszírozott formára összesen 209 leadott jelentkezés történt, melyből 8 fő felvételére volt lehetőség.
A jelentkezők rangsorolásra kerültek pontszámuk szerint, illetve aszerint, hogy hányadik helyen jelölték meg a képzést a jelentkezés során. 8 olyan jelentkezőnk volt, aki 500 pontot ért el, és első helyen jelölte a gazdálkodási és menedzsment államilag támogatott levelező alapképzésünket, így mindannyian felvételre kerültek.
Emellett a szak önköltséges finanszírozási formában is nagy népszerűségnek örvendett, így az államilag támogatott 8 fő mellett további 68 fő kezdheti meg szeptemberben levelezős tanulmányait." - írták a megkeresésünkre.
A szakra egyébként ha nem is a maximum, de más egyetemeken is magas pontokra volt szükség a bejutáshoz. A nappali tagozatos, ösztöndíjas képzésre a Budapesti Corvinus Egyetemen 433, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 422, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen 400 pont kellett.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
