Felsőoktatási felvételi 2026: így számíthatjátok ki a pontjaitokat egyszerűen
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Július 23-án kihirdették a ponthatárokat: a közel 130 ezer jelentkezőből összesen 95 907 friss hallgató kezdheti meg felsőfokú tanulmányait 2025 őszén. Ez közel ötezerrel több a tavalyinál.
A Felvi nemrég nyilvánosságra hozott adataiból kiderült, hogy az idei felsőoktatási felvételin
jelentkezőt vettek fel.
A felvettek túlnyomó többsége, tízből 8 diák (74 156 fő) állami ösztöndíjjal támogatott képzésben részesülhet.
98, 100, 104 - ilyenek voltak a legalacsonyabb ponthatárok az idei felvételin
Felvettek száma képzési területenként a következő:
A legtöbb új hallgatót az Eötvös Loránd Tudományegyetem veszi fel (12 583 főt), amit a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem követ. Előbbi 8224, utóbbi pedig 6913 főt fogad.
"A legmagasabb ponthatár alapképzésen (20 főnél több felvett, állami ösztöndíjas, nappali képzések körében) az ELTE jogász képzésén alakult ki, ide 479 pont kellett a bejutáshoz."
Érdekesség még, hogy a felvettek fele vidéki felsőoktatási intézményekbe fog járni ősztől. A hátrányos helyzetű térségekből jelentkezők száma pedig 50%-kal nőtt 2022-hoz képest.
10 szak, ahova extrém magas pontszámmal lehetett bejutni
A jelentkezők medián törzspontszáma alapján kiderült, hogy a Budapest Corvinus Egyetemre kellett a legerősebb átlagos teljesítmény (359 pont), az Állatorvostudományi Egyetem (333 pont) és az ELTE és Pázmány Péter Katolikus Egyetem (327-327 pont) előtt.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.
Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.
Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.