98, 100, 104 - ilyenek voltak a legalacsonyabb ponthatárok az idei felvételin

Hoztunk pár olyan szakot, ahol az átlagnál jóval alacsonyabb ponthatárokat húztak.

A maximális 500 pontból mindössze 98 pontra volt szüksége azoknak a felvételizőknek, akik erre a gazdálkodási és menedzsment levelező szakra jelentkeztek. Ez a pontszám pedig a 2025-ös felsőoktatási felvételi egyik legalacsonyabb ponthatára.

2025-es felvételi ponthatárok

Két főiskolán is találtunk olyan szakokat, amelyekre már szinte a minimálisan elérhető pontszámmal is be lehetett kerülni az önköltséges képzéseikre:

Wekerle Sándor Üzleti Főiskola

  • gazdálkodási és menedzsment (nappali): 116
  • gazdálkodási és menedzsment (levelező): 98
  • kereskedelem és marketing (nappali): 126
  • kereskedelem és marketing (levelező): 100

Tomori Pál Főiskola

  • gazdálkodási és menedzsment (nappali): 160
  • gazdálkodási és menedzsment (levelező): 104
Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.