Van, ahova 424 pont kellett a bejutáshoz: mutatjuk, milyen ponthatárokat húztak a BME népszerű képzésein

A legnépszerűbb képzések közül a gazdálkodás és menedzsment szakon húzták a legmagasabb ponthatárt. Ahogyan tavaly, idén is több mint 400 pont kellett oda a sikeres felvételihez. Mutatjuk, milyen ponthatárokat húztak a BME népszerű alapszakjain.

Jelentősen magasabb lett a BME szakjai többségén a felvételi ponthatár, mint egy évvel korábban. Azonban a felvettek pontszáma is magasabb, mint 2024-ban – csupán néhány szak akad, ahol ez nem igaz. Az átlagpontszám a szakok több mint 70 százaléka esetében 400-nál is magasabb, de nem ritka a 430, sőt 440 fölötti átlag sem.

2025-es felvételi ponthatárok

Gazdálkodás és menedzsmenten 418 pontnál húzták a határt, de az építészmérnöknek jelentkezőknek még ennél is magasabb - 424 pontot - kellett megugraniuk.

Ilyen ponthatárokat húztak a BME-n:

  • építőmérnök: 345 pont
  • mechatronikai mérnök: 394 pont
  • építészmérnök: 424 pont
  • vegyészmérnök: 372 pont
  • mérnökinformatikus: 355 pont
  • járműmérnök: 338 pont
  • fizikus-mérnök (angol nyelven): 390 pont
  • gazdálkodás és menedzsment: 418 pont

     

     

    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.