Van, ahova 424 pont kellett a bejutáshoz: mutatjuk, milyen ponthatárokat húztak a BME népszerű képzésein

A legnépszerűbb képzések közül a gazdálkodás és menedzsment szakon húzták a legmagasabb ponthatárt. Ahogyan tavaly, idén is több mint 400 pont kellett oda a sikeres felvételihez. Mutatjuk, milyen ponthatárokat húztak a BME népszerű alapszakjain.

Jelentősen magasabb lett a BME szakjai többségén a felvételi ponthatár, mint egy évvel korábban. Azonban a felvettek pontszáma is magasabb, mint 2024-ban – csupán néhány szak akad, ahol ez nem igaz. Az átlagpontszám a szakok több mint 70 százaléka esetében 400-nál is magasabb, de nem ritka a 430, sőt 440 fölötti átlag sem.

2025-es felvételi ponthatárok

Gazdálkodás és menedzsmenten 418 pontnál húzták a határt, de az építészmérnöknek jelentkezőknek még ennél is magasabb - 424 pontot - kellett megugraniuk.

Ilyen ponthatárokat húztak a BME-n:

  • építőmérnök: 345 pont
  • mechatronikai mérnök: 394 pont
  • építészmérnök: 424 pont
  • vegyészmérnök: 372 pont
  • mérnökinformatikus: 355 pont
  • járműmérnök: 338 pont
  • fizikus-mérnök (angol nyelven): 390 pont
  • gazdálkodás és menedzsment: 418 pont

     

     

    Hozzászólások

    „A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

    Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

    Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

    Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

    „Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

    Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

    Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

    Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.