Több mint 20 pont különbség is lehet - ilyen ponthatárok voltak a legnépszerűbb mesterszakokon az elmúlt három évben

Vannak szakok, ahol nagyjából minden évben ugyanannyi a ponthatár, míg máshol egyik évről a másikra drasztikusan megugrott, vagy éppen visszaesett a bejutáshoz szükséges pontszám. Összeszedtük, hogy a 2025-ben legtöbb jelentkezőt vonzó mesterképzéseken hogyan alakultak a ponthatárok az elmúlt években.

  • Székács Linda

Mivel a ponthatárokat az utolsóként felvett hallgatók pontszáma adja, az alapszakokhoz hasonlóan a mesterképzések ponthatáraira is jellemző a diverzitás. Lehet, hogy valahová az egyik évben még csak 60 pont kellett a bejutáshoz, a következőben viszont már 80 a maximálisan megszerezhető 100 pontból.

Tippelgetni, találgatni tehát nem igazán érdemes, kiváltképp mert a felvételi pontszám több tényezőtől is függ. Ilyen

  • a jelentkezők felvételi összpontszáma alapján kialakított egységes rangsorolás,
  • az intézmények kapacitása,
  • az intézményenként (képzési területenként) közzétett maximális hallgatói létszám,
  • az általuk megadott minimális pontszám, valamint
  • a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott szempontok.
Ettől függetlenül sokan szeretik nézegetni, hogy hogyan alakultak a ponthatárok az idei felvételit megelőző években, ezért a legnépszerűbb alapképzések után kigyűjtöttük a legnépszerűbb mesterképzéseket is, zárójelben a 2025-ös elsőhelyes és összes jelentkezők számával:

pszichológia (elsőhelyes jelentkezők száma: 891, összes jelentkező: 2582)

2024

  • ELTE: 72
  • PPKE: 65
  • KRE: 55
  • SZTE: 88

2023

  • ELTE: 81
  • PPKE: 66
  • KRE: 65
  • SZTE: 51

2022

  • ELTE: 55
  • PPKE: 51
  • KRE: 59
  • SZTE: 54

vezetés és szervezés (elsőhelyes jelentkezők száma: 460, összes jelentkező: 1235)

2024

  • BCE: 75
  • ELTE: 63
  • DE: 74

2023

  • BCE: 75
  • ELTE: 68
  • DE: 80

2022

  • BCE: 79
  • ELTE: 60
  • DE: 98

programtervező informatikus (elsőhelyes jelentkezők száma: 361, összes jelentkező: 687)

2024

  • ELTE: 80
  • DE: 72
  • PE: 82

2023

  • ELTE: 80
  • DE: 77
  • PE: 80

2022:

  • ELTE: 80
  • DE: 57
  • PE: 78

pénzügy (elsőhelyes jelentkezők száma: 336, összes jelentkező: 768)

2024

  • ELTE: 47
  • SZTE: 93
  • PTE: 90

2023

  • ELTE: 67
  • SZTE: 82
  • PTE: 86

2022

  • ELTE: 64
  • SZTE: 84
  • PTE: 91

kommunikáció- és médiatudomány (elsőhelyes jelentkezők száma: 331, összes jelentkező: 885)

2024

  • ELTE: 71
  • KRE: 72
  • SZTE: 88

2023

  • ELTE: 54
  • KRE: 53
  • SZTE: 75

2022

  • ELTE: 50
  • KRE: 67
  • SZTE: 66

Mi történik, ha több szaknál is eléritek a szükséges ponthatárt?

Hiába sikerül több szaknál is elérni a bejutáshoz szükséges ponthatárt, ilyenkor már nem lehet arról dönteni, hogy melyik képzést szeretnétek elkezdeni. Mindenki csak egy szakra kerülhet be; méghozzá a jelentkezési sorrendjében szereplő első olyan helyre, amelyen az összpontszáma eléri vagy meghaladja a felvételi ponthatárt.

 

    Hozzászólások

    Emelt bioszérettségi 2026: minden pontja számíthat az orvosi szakokon

    Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli és kimaxolják az összes intézményi pontot.

    „Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

    Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.