Mivel a ponthatárokat az utolsóként felvett hallgatók pontszáma adja, az alapszakokhoz hasonlóan a mesterképzések ponthatáraira is jellemző a diverzitás. Lehet, hogy valahová az egyik évben még csak 60 pont kellett a bejutáshoz, a következőben viszont már 80 a maximálisan megszerezhető 100 pontból.
Tippelgetni, találgatni tehát nem igazán érdemes, kiváltképp mert a felvételi pontszám több tényezőtől is függ. Ilyen
- a jelentkezők felvételi összpontszáma alapján kialakított egységes rangsorolás,
- az intézmények kapacitása,
- az intézményenként (képzési területenként) közzétett maximális hallgatói létszám,
- az általuk megadott minimális pontszám, valamint
- a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott szempontok.
pszichológia (elsőhelyes jelentkezők száma: 891, összes jelentkező: 2582)
2024
- ELTE: 72
- PPKE: 65
- KRE: 55
- SZTE: 88
2023
- ELTE: 81
- PPKE: 66
- KRE: 65
- SZTE: 51
2022
- ELTE: 55
- PPKE: 51
- KRE: 59
- SZTE: 54
vezetés és szervezés (elsőhelyes jelentkezők száma: 460, összes jelentkező: 1235)
2024
2023
2022
programtervező informatikus (elsőhelyes jelentkezők száma: 361, összes jelentkező: 687)
2024
2023
2022:
pénzügy (elsőhelyes jelentkezők száma: 336, összes jelentkező: 768)
2024
2023
2022
kommunikáció- és médiatudomány (elsőhelyes jelentkezők száma: 331, összes jelentkező: 885)
2024
2023
2022
Mi történik, ha több szaknál is eléritek a szükséges ponthatárt?
Hiába sikerül több szaknál is elérni a bejutáshoz szükséges ponthatárt, ilyenkor már nem lehet arról dönteni, hogy melyik képzést szeretnétek elkezdeni. Mindenki csak egy szakra kerülhet be; méghozzá a jelentkezési sorrendjében szereplő első olyan helyre, amelyen az összpontszáma eléri vagy meghaladja a felvételi ponthatárt.
