Több mint 20 pont különbség is lehet - ilyen ponthatárok voltak a legnépszerűbb mesterszakokon az elmúlt három évben

Vannak szakok, ahol nagyjából minden évben ugyanannyi a ponthatár, míg máshol egyik évről a másikra drasztikusan megugrott, vagy éppen visszaesett a bejutáshoz szükséges pontszám. Összeszedtük, hogy a 2025-ben legtöbb jelentkezőt vonzó mesterképzéseken hogyan alakultak a ponthatárok az elmúlt években.

  • Székács Linda

Mivel a ponthatárokat az utolsóként felvett hallgatók pontszáma adja, az alapszakokhoz hasonlóan a mesterképzések ponthatáraira is jellemző a diverzitás. Lehet, hogy valahová az egyik évben még csak 60 pont kellett a bejutáshoz, a következőben viszont már 80 a maximálisan megszerezhető 100 pontból.

Tippelgetni, találgatni tehát nem igazán érdemes, kiváltképp mert a felvételi pontszám több tényezőtől is függ. Ilyen

  • a jelentkezők felvételi összpontszáma alapján kialakított egységes rangsorolás,
  • az intézmények kapacitása,
  • az intézményenként (képzési területenként) közzétett maximális hallgatói létszám,
  • az általuk megadott minimális pontszám, valamint
  • a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott szempontok.
Ettől függetlenül sokan szeretik nézegetni, hogy hogyan alakultak a ponthatárok az idei felvételit megelőző években, ezért a legnépszerűbb alapképzések után kigyűjtöttük a legnépszerűbb mesterképzéseket is, zárójelben a 2025-ös elsőhelyes és összes jelentkezők számával:

pszichológia (elsőhelyes jelentkezők száma: 891, összes jelentkező: 2582)

2024

  • ELTE: 72
  • PPKE: 65
  • KRE: 55
  • SZTE: 88

2023

  • ELTE: 81
  • PPKE: 66
  • KRE: 65
  • SZTE: 51

2022

  • ELTE: 55
  • PPKE: 51
  • KRE: 59
  • SZTE: 54

vezetés és szervezés (elsőhelyes jelentkezők száma: 460, összes jelentkező: 1235)

2024

  • BCE: 75
  • ELTE: 63
  • DE: 74

2023

  • BCE: 75
  • ELTE: 68
  • DE: 80

2022

  • BCE: 79
  • ELTE: 60
  • DE: 98

programtervező informatikus (elsőhelyes jelentkezők száma: 361, összes jelentkező: 687)

2024

  • ELTE: 80
  • DE: 72
  • PE: 82

2023

  • ELTE: 80
  • DE: 77
  • PE: 80

2022:

  • ELTE: 80
  • DE: 57
  • PE: 78

pénzügy (elsőhelyes jelentkezők száma: 336, összes jelentkező: 768)

2024

  • ELTE: 47
  • SZTE: 93
  • PTE: 90

2023

  • ELTE: 67
  • SZTE: 82
  • PTE: 86

2022

  • ELTE: 64
  • SZTE: 84
  • PTE: 91

kommunikáció- és médiatudomány (elsőhelyes jelentkezők száma: 331, összes jelentkező: 885)

2024

  • ELTE: 71
  • KRE: 72
  • SZTE: 88

2023

  • ELTE: 54
  • KRE: 53
  • SZTE: 75

2022

  • ELTE: 50
  • KRE: 67
  • SZTE: 66

Mi történik, ha több szaknál is eléritek a szükséges ponthatárt?

Hiába sikerül több szaknál is elérni a bejutáshoz szükséges ponthatárt, ilyenkor már nem lehet arról dönteni, hogy melyik képzést szeretnétek elkezdeni. Mindenki csak egy szakra kerülhet be; méghozzá a jelentkezési sorrendjében szereplő első olyan helyre, amelyen az összpontszáma eléri vagy meghaladja a felvételi ponthatárt.

 

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.