Míg a legmagasabb ponthatár 443, addig a legalacsonyabb 94 pont volt a 2024-es általános felsőoktatási felvételin a gazdálkodási és menedzsment képzésre.
A gazdálkodási és menedzsment szak hosszú évek óta töretlen népszerűségnek örvend a felsőoktatásban: minden évben ez az egyik legtöbb jelentkezőt vonzó alapképzés Magyarországon. Nem volt ez másként idén sem: 2025-ben 4484-en jelölték meg első helyen ezt a szakot, és összesen 18 885-en szerepeltették valamelyik egyetem kínálatában.
Felvételi 2025: erre a tíz karra jelentkezett idén a legtöbb diák
A legmagasabb ponthatárt tavaly a Budapesti Corvinus Egyetemenen húzták, ahol 443 pont kellett az állami ösztöndíjas, nappali tagozatos helyekhez, míg a Pannon Egyetemen ez az érték 430 pont volt. De a 400 pontos küszöböt meghaladta például az ELTE, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (EKKE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) ponthatára is.
Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek az adatok kizárólag az államilag támogatott, nappali képzésekre vonatkoznak – az önköltséges és levelező formák esetében jóval alacsonyabb pontszámmal is be lehetett kerülni a szakra. Megvizsgáltuk, hol húzódtak tavaly a legalsó ponthatárok az egyetemeken.
Tízmilliós összegekbe kerülnek ezek a diplomák, ha nem sikerül állami ösztöndíjas képzésre bejutni
A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) nappali tagozatos, önköltséges képzésére például már 94 ponttal is felvételt lehetett nyerni – és ugyanennyi pont elegendő volt a levelező tagozatra is. A Dunaújvárosi Egyetem levelező, szintén önköltséges szakára 98 pont jelentette a bekerülés határát. Érdekesség, hogy ugyanitt az államilag támogatott helyekhez minimum 437 pontot kellett elérni – tehát több mint négyszer annyit.
A Neumann János Egyetemen valamivel magasabb, de még mindig alacsony, 108 pontos ponthatárral lehetett bejutni a gazdálkodási és menedzsment alapszak nappali, önköltséges képzésére.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
