Már 100 pont alatt is be lehetett tavaly kerülni gazdálkodási és menedzsment képzésre

Míg a legmagasabb ponthatár 443, addig a legalacsonyabb 94 pont volt a 2024-es általános felsőoktatási felvételin a gazdálkodási és menedzsment képzésre.

A gazdálkodási és menedzsment szak hosszú évek óta töretlen népszerűségnek örvend a felsőoktatásban: minden évben ez az egyik legtöbb jelentkezőt vonzó alapképzés Magyarországon. Nem volt ez másként idén sem: 2025-ben 4484-en jelölték meg első helyen ezt a szakot, és összesen 18 885-en szerepeltették valamelyik egyetem kínálatában.

A legfontosabb tudnivalók a 2025-ös felsőoktatási felvételiről

Felvételi 2025: erre a tíz karra jelentkezett idén a legtöbb diák

A legmagasabb ponthatárt tavaly a Budapesti Corvinus Egyetemenen húzták, ahol 443 pont kellett az állami ösztöndíjas, nappali tagozatos helyekhez, míg a Pannon Egyetemen ez az érték 430 pont volt. De a 400 pontos küszöböt meghaladta például az ELTE, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (EKKE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) ponthatára is.

Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek az adatok kizárólag az államilag támogatott, nappali képzésekre vonatkoznak – az önköltséges és levelező formák esetében jóval alacsonyabb pontszámmal is be lehetett kerülni a szakra. Megvizsgáltuk, hol húzódtak tavaly a legalsó ponthatárok az egyetemeken.

Tízmilliós összegekbe kerülnek ezek a diplomák, ha nem sikerül állami ösztöndíjas képzésre bejutni

A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) nappali tagozatos, önköltséges képzésére például már 94 ponttal is felvételt lehetett nyerni – és ugyanennyi pont elegendő volt a levelező tagozatra is. A Dunaújvárosi Egyetem levelező, szintén önköltséges szakára 98 pont jelentette a bekerülés határát. Érdekesség, hogy ugyanitt az államilag támogatott helyekhez minimum 437 pontot kellett elérni – tehát több mint négyszer annyit.

A Neumann János Egyetemen valamivel magasabb, de még mindig alacsony, 108 pontos ponthatárral lehetett bejutni a gazdálkodási és menedzsment alapszak nappali, önköltséges képzésére.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.