Míg a legmagasabb ponthatár 443, addig a legalacsonyabb 94 pont volt a 2024-es általános felsőoktatási felvételin a gazdálkodási és menedzsment képzésre.
A gazdálkodási és menedzsment szak hosszú évek óta töretlen népszerűségnek örvend a felsőoktatásban: minden évben ez az egyik legtöbb jelentkezőt vonzó alapképzés Magyarországon. Nem volt ez másként idén sem: 2025-ben 4484-en jelölték meg első helyen ezt a szakot, és összesen 18 885-en szerepeltették valamelyik egyetem kínálatában.
Felvételi 2025: erre a tíz karra jelentkezett idén a legtöbb diák
A legmagasabb ponthatárt tavaly a Budapesti Corvinus Egyetemenen húzták, ahol 443 pont kellett az állami ösztöndíjas, nappali tagozatos helyekhez, míg a Pannon Egyetemen ez az érték 430 pont volt. De a 400 pontos küszöböt meghaladta például az ELTE, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (EKKE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) ponthatára is.
Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek az adatok kizárólag az államilag támogatott, nappali képzésekre vonatkoznak – az önköltséges és levelező formák esetében jóval alacsonyabb pontszámmal is be lehetett kerülni a szakra. Megvizsgáltuk, hol húzódtak tavaly a legalsó ponthatárok az egyetemeken.
Tízmilliós összegekbe kerülnek ezek a diplomák, ha nem sikerül állami ösztöndíjas képzésre bejutni
A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) nappali tagozatos, önköltséges képzésére például már 94 ponttal is felvételt lehetett nyerni – és ugyanennyi pont elegendő volt a levelező tagozatra is. A Dunaújvárosi Egyetem levelező, szintén önköltséges szakára 98 pont jelentette a bekerülés határát. Érdekesség, hogy ugyanitt az államilag támogatott helyekhez minimum 437 pontot kellett elérni – tehát több mint négyszer annyit.
A Neumann János Egyetemen valamivel magasabb, de még mindig alacsony, 108 pontos ponthatárral lehetett bejutni a gazdálkodási és menedzsment alapszak nappali, önköltséges képzésére.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
