Már 100 pont alatt is be lehetett tavaly kerülni gazdálkodási és menedzsment képzésre

Míg a legmagasabb ponthatár 443, addig a legalacsonyabb 94 pont volt a 2024-es általános felsőoktatási felvételin a gazdálkodási és menedzsment képzésre.

A gazdálkodási és menedzsment szak hosszú évek óta töretlen népszerűségnek örvend a felsőoktatásban: minden évben ez az egyik legtöbb jelentkezőt vonzó alapképzés Magyarországon. Nem volt ez másként idén sem: 2025-ben 4484-en jelölték meg első helyen ezt a szakot, és összesen 18 885-en szerepeltették valamelyik egyetem kínálatában.

A legfontosabb tudnivalók a 2025-ös felsőoktatási felvételiről

Felvételi 2025: erre a tíz karra jelentkezett idén a legtöbb diák

A legmagasabb ponthatárt tavaly a Budapesti Corvinus Egyetemenen húzták, ahol 443 pont kellett az állami ösztöndíjas, nappali tagozatos helyekhez, míg a Pannon Egyetemen ez az érték 430 pont volt. De a 400 pontos küszöböt meghaladta például az ELTE, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (EKKE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) ponthatára is.

Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek az adatok kizárólag az államilag támogatott, nappali képzésekre vonatkoznak – az önköltséges és levelező formák esetében jóval alacsonyabb pontszámmal is be lehetett kerülni a szakra. Megvizsgáltuk, hol húzódtak tavaly a legalsó ponthatárok az egyetemeken.

Tízmilliós összegekbe kerülnek ezek a diplomák, ha nem sikerül állami ösztöndíjas képzésre bejutni

A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) nappali tagozatos, önköltséges képzésére például már 94 ponttal is felvételt lehetett nyerni – és ugyanennyi pont elegendő volt a levelező tagozatra is. A Dunaújvárosi Egyetem levelező, szintén önköltséges szakára 98 pont jelentette a bekerülés határát. Érdekesség, hogy ugyanitt az államilag támogatott helyekhez minimum 437 pontot kellett elérni – tehát több mint négyszer annyit.

A Neumann János Egyetemen valamivel magasabb, de még mindig alacsony, 108 pontos ponthatárral lehetett bejutni a gazdálkodási és menedzsment alapszak nappali, önköltséges képzésére.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.