Ide elég a kettes is - ezeken a szakokon döbbenetesen alacsony ponthatárok voltak 2024-ben

Bármi lehetséges, mióta két évvel ezelőtt eltörölték a felsőoktatási felvételi eljárás minimumponthatárait - még az is, hogy kettes-hármas érettségivel egyetemre lehessen járni.

  • Székács Linda

2024-ben néhány alapképzésen döbbenetesen alacsony ponthatárok születtek.

  • A Tomori Pál Főiskola levelező önköltséges gazdálkodási és menedzsment alapképzésére 98,
  • A Wesley János Lelkészképző Főiskola nappali tagozatos, önköltséges környezettan alapképzésére 98,
  • A Wekerle Sándor Üzleti Főiskola nappi tagozatos, önköltséges kereskedelm és marketing alapképzésére 82,
  • a levelező, önköltséges gazdaságinformatikus alapképzésre pedig mindössze 78

pont kellett a bekerüléshez a maximum 500 pontból.

A legfontosabb tudnivalók a 2025-ös felsőoktatási felvételiről

Hogyan lehetséges?

A rekordalacsony pontszámok úgy jöhettek össze, hogy a megváltozott felvételi rendszer már 2023-ban is érvényes szabályai szerint megszűnt a központilag meghatározott minimumponthatár. Ez alapképzésen és osztatlan képzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240 és mesterképzésen 50 pont volt.

Az új szabályok szerint a minimumponthatárokról az egyetemek dönthetnek. Vannak, amik eltörölték ezt a feltételt, ezért tehát bizonyos szakokra akár 100-150 ponttal is be lehet kerülni, máshol - például a Budapesti Műszaki Egyetemen és a Corvinuson is - magasabb minimumponthatárokat húztak, és egyes képzésekre lehetetlen 370-400 pont alatt bekerülni.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.