Ezeken az alapszakokon extrém magasak voltak a ponthatárok 2024-ben

Várhatóan július 23-án kihirdetik a felsőoktatási felvételi idei ponthatárait. Mutatjuk, a 2024-es pontok alapján mely alapszakokon lehet idén is extrém magas a bejutási küszöb.

  • Székács Linda

A maximális 500 ponttal lehetett bejutni az Eötvös Loránd Tudományegyetem állami ösztöndíjas, levelező igazságügyi igazgatási alapképzésére 2024-ben. Így a tavalyi felsőoktatási felvételi során egyértelműen ezen a szakon volt a legmagasabb a ponthatár.

Más alapképzések is voltak azonban, ahová tényleg csak a legjobbak legjobbika tudott bekerülni. Ezen a tíz alapképzésen születtek a legmagasabb ponthatárok 2024-ben:

  1. Eötvös Loránd Tudományegyetem - igazságügyi igazgatási (levelező, állami): 500 pont
  2. Budapesti Corvinus Egyetem - nemzetközi gazdálkodás (angol nyelvű, állami): 478 pont
  3. Eövös Loránd Tudományegyetem - jogászképzés (állami): 476 pont
  4. Budapesti Corvinus Egyetem - nemzetközi tanulmányok (angol nyelvű, állami): 474
  5. Károli Gáspár Református Egyetem - pszichológia (levelező, állami): 470 pont
  6. Pázmány Péter Katolikus Egyetem - jogász (állami ösztöndíjas): 467 pont
  7. Károli Gáspár Református Egyetem - pszichológia (levelező, önköltséges): 464 pont
  8. Pázmány Péter Katolikus Egyetem - pszichológia (állami ösztöndíjas): 460 pont
  9. Budapesti Corvinus Egyetem - gazdálkodási és menedzsment (angol nyelvű, állami): 460 pont
  10. Budapesti Corvinus Egyetem - nemzetközi tanulmányok (magyar nyelvű, állami): 455 pont
  11. Budapesti Corvinus Egyetem - kommunikáció-és médiatudomány (magyar nyelvű, állami): 444 pont

Hogyan állnak össze a ponthatárok?

A felvételin megszerezhető maximális 500 pont három tényezőből tevődik össze;

  • a tanulmányi eredmények 200 pontot,
  • az érettségi eredmények 200 pontot,
  • az intézményi pontok 100 pontot érnek.

De lehetőség van arra is, hogy - amennyiben a középiskolai eredményeitek nem a legjobbak - akkor az érettségi pontjaitokat számolják duplán. Az E-felvételi rendszere mindig a számotokra legkedvezőbb lehetőséget veszi figyelembe.

A pontszámításról bővebben itt olvashattok:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.