Már 100 pont alatt is be lehetett tavaly kerülni gazdálkodási és menedzsment képzésre

Míg a legmagasabb ponthatár 443, addig a legalacsonyabb 94 pont volt a 2024-es általános felsőoktatási felvételin a gazdálkodási és menedzsment képzésre.

A gazdálkodási és menedzsment szak hosszú évek óta töretlen népszerűségnek örvend a felsőoktatásban: minden évben ez az egyik legtöbb jelentkezőt vonzó alapképzés Magyarországon. Nem volt ez másként idén sem: 2025-ben 4484-en jelölték meg első helyen ezt a szakot, és összesen 18 885-en szerepeltették valamelyik egyetem kínálatában.

Felvételi 2025: erre a tíz karra jelentkezett idén a legtöbb diák

A legmagasabb ponthatárt tavaly a Budapesti Corvinus Egyetemenen húzták, ahol 443 pont kellett az állami ösztöndíjas, nappali tagozatos helyekhez, míg a Pannon Egyetemen ez az érték 430 pont volt. De a 400 pontos küszöböt meghaladta például az ELTE, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (EKKE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) ponthatára is.

Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek az adatok kizárólag az államilag támogatott, nappali képzésekre vonatkoznak – az önköltséges és levelező formák esetében jóval alacsonyabb pontszámmal is be lehetett kerülni a szakra. Megvizsgáltuk, hol húzódtak tavaly a legalsó ponthatárok az egyetemeken.

Tízmilliós összegekbe kerülnek ezek a diplomák, ha nem sikerül állami ösztöndíjas képzésre bejutni

A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) nappali tagozatos, önköltséges képzésére például már 94 ponttal is felvételt lehetett nyerni – és ugyanennyi pont elegendő volt a levelező tagozatra is. A Dunaújvárosi Egyetem levelező, szintén önköltséges szakára 98 pont jelentette a bekerülés határát. Érdekesség, hogy ugyanitt az államilag támogatott helyekhez minimum 437 pontot kellett elérni – tehát több mint négyszer annyit.

A Neumann János Egyetemen valamivel magasabb, de még mindig alacsony, 108 pontos ponthatárral lehetett bejutni a gazdálkodási és menedzsment alapszak nappali, önköltséges képzésére.

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu