Felsőoktatási felvételi: akár 40 pontot is kaphattok a nyelvvizsgáért a Semmelweis Egyetemen

Az angol és német nyelvvizsgákért több pont jár a felvételin, mint más nyelvekért. Mutatjuk, mennyi intézményi pontot szerezhettek.

A 2025-ös felvételi eljárásban is összesen 500 pontot szerezhettek, amelyből

  • a középiskolai eredményekért 200 pont
  • az érettségi eredményekért 200 pont
  • az intézményi pontokra 100 pont jár.

A szabályok azonban egyetemenként, de akár karonként, szakonként is eltérhetnek.

Felvételi: tavaly ilyen ponthatárokat húztak az általános orvosi szakokon

Intézményi pontok számítása 2025

Mutatjuk, mennyi pont járhat a nyelvvizsgáért a Semmelweis Egyetemen:

  • B2 (középfokú) komplex nyelvvizsga: angol, német: 20 pont
  • B2 (középfokú) komplex nyelvvizsga: francia, olasz, spanyol, orosz, portugál, latin: 15 pont
  • C1 (felsőfokú) komplex nyelvvizsga: angol, német: 40 pont
  • C1 (felsőfokú) komplex nyelvvizsga: francia, olasz, spanyol, orosz, portugál, latin: 30 pont

Ezek alapján fontos tudni, hogy az angol és német nyelvvizsgákért több pont jár a felvételin, mint más nyelvekért.

A nyelvtudásért pedig maximum 50 pontot lehet szerezni. Tehát abban az esetben is csak maximum 50 pont jár, ha valakinek két felsőfokú, vagy több középfokú nyelvvizsgája van.

 

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.