Felsőoktatási felvételi: akár 40 pontot is kaphattok a nyelvvizsgáért a Semmelweis Egyetemen

Az angol és német nyelvvizsgákért több pont jár a felvételin, mint más nyelvekért. Mutatjuk, mennyi intézményi pontot szerezhettek.

A 2025-ös felvételi eljárásban is összesen 500 pontot szerezhettek, amelyből

  • a középiskolai eredményekért 200 pont
  • az érettségi eredményekért 200 pont
  • az intézményi pontokra 100 pont jár.

A szabályok azonban egyetemenként, de akár karonként, szakonként is eltérhetnek.

Felvételi: tavaly ilyen ponthatárokat húztak az általános orvosi szakokon

Intézményi pontok számítása 2025

Mutatjuk, mennyi pont járhat a nyelvvizsgáért a Semmelweis Egyetemen:

  • B2 (középfokú) komplex nyelvvizsga: angol, német: 20 pont
  • B2 (középfokú) komplex nyelvvizsga: francia, olasz, spanyol, orosz, portugál, latin: 15 pont
  • C1 (felsőfokú) komplex nyelvvizsga: angol, német: 40 pont
  • C1 (felsőfokú) komplex nyelvvizsga: francia, olasz, spanyol, orosz, portugál, latin: 30 pont

Ezek alapján fontos tudni, hogy az angol és német nyelvvizsgákért több pont jár a felvételin, mint más nyelvekért.

A nyelvtudásért pedig maximum 50 pontot lehet szerezni. Tehát abban az esetben is csak maximum 50 pont jár, ha valakinek két felsőfokú, vagy több középfokú nyelvvizsgája van.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.