Emelt szinten az ország 142 helyszínén mintegy 8484 vizsgázó tett érettségit történelemből. Arról, hogy milyen feladatokat kaptak és milyennek érezték a vizsgát, diákokkal beszélgettünk.
240 perc után az emelt szinten vizsgázó diákok számára is véget ért az érettségi történelemből. Számukra a vizsga két feladatlapból állt: az I. részben 100 perc alatt kellett 12 rövidebb feladatot megoldaniuk, a II. részben pedig 140 perc alatt egy
esszét kellett írniuk.
A diákok beszámolói alapján a rövid feladatok között az emelt szintű érettségiben idén olyan témák tűntek fel, mint a
Ezeket egy székesfehérvári diák, Zsóka kissé nehéznek ítélte meg. Azt mondja, több olyan témakör, történelmi kor is feltűnt a rövid feladatok között, amiket ő nem kedvel. Összességében viszont a teljes érettségit elfogadhatónak találja.
Nem volt egyszerű, de nagyon nehéz sem
- mondja.
A véleményét az is jelentősen befolyásolja, hogy az esszétémák szerinte jók voltak.
A rövid esszében ugyanis
a hosszúban
míg a komplex esszékben a korszakokon átívelő témája Magyarország területi változásai voltak a 20. században, az összehasonlító elemzésé pedig az amerikai és a brit parlament.
Ezeket a témákat nemcsak Zsóka, de Matteo és Barna is barátságosnak találta. Barna ennél nehezebbekre készült és rosszabbra számított, de hasonlóan nyilatkozott Matteo is, aki szerint az idei emelt érettségi szintje megegyezett a korábbi évek feladatlapjaival.
Meglepetés igazán senkit sem ért a vizsgában. Matteo szerint egyetlen olyan feladat volt, ami őt meglepte: ez az érettségi I. feladatlapján található utolsó példa volt, amiben az inflációról kérdezték az emelten érettségizőket. Ez ugyanis szerinte olyan téma, amiről az iskolában nem tanultak, így annak megoldása mindenki saját tájékozottságán múlt.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
