Nektek menne mind az 5? Műveltségi kérdésekkel teszteltük a Sziget fesztiválozóit
Félretettük egy pillanatra a fesztiválhangulatot, és megnéztük, mennyire vannak képben a szigetezők irodalomból, történelemből és általános műveltségből.
Emelt szinten az ország 142 helyszínén mintegy 8484 vizsgázó tett érettségit történelemből. Arról, hogy milyen feladatokat kaptak és milyennek érezték a vizsgát, diákokkal beszélgettünk.
240 perc után az emelt szinten vizsgázó diákok számára is véget ért az érettségi történelemből. Számukra a vizsga két feladatlapból állt: az I. részben 100 perc alatt kellett 12 rövidebb feladatot megoldaniuk, a II. részben pedig 140 perc alatt egy
esszét kellett írniuk.
A diákok beszámolói alapján a rövid feladatok között az emelt szintű érettségiben idén olyan témák tűntek fel, mint a
Ezeket egy székesfehérvári diák, Zsóka kissé nehéznek ítélte meg. Azt mondja, több olyan témakör, történelmi kor is feltűnt a rövid feladatok között, amiket ő nem kedvel. Összességében viszont a teljes érettségit elfogadhatónak találja.
Nem volt egyszerű, de nagyon nehéz sem
- mondja.
A véleményét az is jelentősen befolyásolja, hogy az esszétémák szerinte jók voltak.
A rövid esszében ugyanis
a hosszúban
míg a komplex esszékben a korszakokon átívelő témája Magyarország területi változásai voltak a 20. században, az összehasonlító elemzésé pedig az amerikai és a brit parlament.
Ezeket a témákat nemcsak Zsóka, de Matteo és Barna is barátságosnak találta. Barna ennél nehezebbekre készült és rosszabbra számított, de hasonlóan nyilatkozott Matteo is, aki szerint az idei emelt érettségi szintje megegyezett a korábbi évek feladatlapjaival.
Meglepetés igazán senkit sem ért a vizsgában. Matteo szerint egyetlen olyan feladat volt, ami őt meglepte: ez az érettségi I. feladatlapján található utolsó példa volt, amiben az inflációról kérdezték az emelten érettségizőket. Ez ugyanis szerinte olyan téma, amiről az iskolában nem tanultak, így annak megoldása mindenki saját tájékozottságán múlt.
Félretettük egy pillanatra a fesztiválhangulatot, és megnéztük, mennyire vannak képben a szigetezők irodalomból, történelemből és általános műveltségből.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Barcsi Tamás filozófus, jogi kari tanszékvezető egyetemi docens szerint a politikusokat „egyértelműen nem a filozófia iránti érdeklődésük vitt a doktori iskolába” és „kapcsolataik révén szereztek tudományos fokozatot”.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Mélyebben a pénztárcájukba kell nyúlniuk azoknak a családoknak, ahol szeptemberben kezdi az első osztályt a gyerek: egy friss kutatás szerint az elsősök szülei mediánértéken 100 ezer forintos iskolakezdési kiadással számolnak.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.