Milyen témakörök és altémák lesznek a 2025-ös történelemérettségéin? Hogyan épül fel a vizsga, milyen kompetenciákat értékelnek rajta? Kevesebb mint egy hét múlva írják az érettségizők a történelem írásbeli részét – mutatjuk, mit kell róla tudnotok.
A 2025-ös történelemérettségit május 7-én írják a diákok. A vizsga – mind középszinten, mind emelt szinten – két fő részből áll: az elsőben rövid feladatokat kell megoldaniuk, míg a másodikban esszék megírására kerül sor.
Itt a 2025-ös tavaszi érettségi teljes vizsgabeosztása
A 2020-as Nemzeti alaptanterv (NAT) bevezetésével 2024-ben már a módosult érettségi követelmények alapján számoltak be tudásukról a diákok történelemből és magyarból. Töriből szerencsére a változások nem voltak olyan radikálisak, mint például a magyarérettségi esetében. A vizsga szerkezete és a feladattípusai nagyrészt megmaradtak a korábbi években megszokott formában, de a tananyag tartalma több ponton módosult.
Mi változott a történelemérettségi témaköreiben?
Középszinten néhány korábban emelt szinten szereplő témakör átkerült ide, például az amerikai függetlenségi háború vagy az Aranybulla. Ezzel szemben az emelt szintű vizsgából kikerültek olyan témák, mint a francia abszolutizmus vagy a 18. századi nagyhatalmi konfliktusok Európában.
Egy másik lényeges változás, hogy a munkajogi és pénzügyi ismeretekkel kapcsolatos témakörök már nem részei a történelemérettséginek – ezek átkerültek az állampolgári ismeretek érettségi követelményei közé, így az idei vizsgázók már ezekből nem találkoznak ilyen jellegű feladatokkal.
Ennyien buktak meg 2024-ben a történelemérettségin
Ezek a témakörök és altémák szerepelhetnek a 2025-ös érettségiben:
1. Az ókor
2. A középkor
3. A kora újkor
4. Az újkor
5. A világháborúk kora
6. A hidegháború kora
7. A jelenkor
A vizsga felépítése: mire számíthatnak a középszintű vizsgázók?
A történelemérettségi középszinten továbbra is két részből áll: az első részben rövid, egyszerűbb feladatokat kell megoldani, a második részben pedig esszéfeladatokat kell kidolgozni. A teljes vizsgára 180 perc áll a diákok rendelkezésére.
Az esszék közül négy lehetőség közül választhatnak, de csak kettőt kell megírni: egy rövid esszét egyetemes történelemből, valamint egy hosszabb esszét a magyar történelem egy szakaszáról. Fontos, hogy az egyik esszé az ókortól 1849-ig, míg a másik 1849 utáni korszakhoz kapcsolódjon.
A középszintű esszék terjedelme:
Eltérés esetén – ha túl rövid vagy túl hosszú a dolgozat – pontlevonásra kell számítani.
Emelt szinten hosszabb idő és több esszé
Az emelt szintű érettségi ugyanúgy két részből áll, de hosszabb időkerettel: összesen 240 perc áll a diákok rendelkezésére – 100 perc a rövid feladatokra, 140 perc az esszék megírására.
Ebben az esetben három esszét kell megírni:
Az esszék terjedelmi követelményei emelt szinten:
A vizsgázóknak minden esetben egyértelműen meg kell jelölniük a feladatlapon, melyik esszétémát választották.
Így pontozzák az idei töriérettségi írásbeli részét
Az Oktatási Hivatal oldalán továbbá az érettségin elvárt kompetenciákat is érdemes tudni. A következőkre figyelnek oda a vizsgán:
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
