Milyen témakörök és altémák lesznek a 2025-ös történelemérettségéin? Hogyan épül fel a vizsga, milyen kompetenciákat értékelnek rajta? Kevesebb mint egy hét múlva írják az érettségizők a történelem írásbeli részét – mutatjuk, mit kell róla tudnotok.
A 2025-ös történelemérettségit május 7-én írják a diákok. A vizsga – mind középszinten, mind emelt szinten – két fő részből áll: az elsőben rövid feladatokat kell megoldaniuk, míg a másodikban esszék megírására kerül sor.
Itt a 2025-ös tavaszi érettségi teljes vizsgabeosztása
A 2020-as Nemzeti alaptanterv (NAT) bevezetésével 2024-ben már a módosult érettségi követelmények alapján számoltak be tudásukról a diákok történelemből és magyarból. Töriből szerencsére a változások nem voltak olyan radikálisak, mint például a magyarérettségi esetében. A vizsga szerkezete és a feladattípusai nagyrészt megmaradtak a korábbi években megszokott formában, de a tananyag tartalma több ponton módosult.
Mi változott a történelemérettségi témaköreiben?
Középszinten néhány korábban emelt szinten szereplő témakör átkerült ide, például az amerikai függetlenségi háború vagy az Aranybulla. Ezzel szemben az emelt szintű vizsgából kikerültek olyan témák, mint a francia abszolutizmus vagy a 18. századi nagyhatalmi konfliktusok Európában.
Egy másik lényeges változás, hogy a munkajogi és pénzügyi ismeretekkel kapcsolatos témakörök már nem részei a történelemérettséginek – ezek átkerültek az állampolgári ismeretek érettségi követelményei közé, így az idei vizsgázók már ezekből nem találkoznak ilyen jellegű feladatokkal.
Ennyien buktak meg 2024-ben a történelemérettségin
Ezek a témakörök és altémák szerepelhetnek a 2025-ös érettségiben:
1. Az ókor
2. A középkor
3. A kora újkor
4. Az újkor
5. A világháborúk kora
6. A hidegháború kora
7. A jelenkor
A vizsga felépítése: mire számíthatnak a középszintű vizsgázók?
A történelemérettségi középszinten továbbra is két részből áll: az első részben rövid, egyszerűbb feladatokat kell megoldani, a második részben pedig esszéfeladatokat kell kidolgozni. A teljes vizsgára 180 perc áll a diákok rendelkezésére.
Az esszék közül négy lehetőség közül választhatnak, de csak kettőt kell megírni: egy rövid esszét egyetemes történelemből, valamint egy hosszabb esszét a magyar történelem egy szakaszáról. Fontos, hogy az egyik esszé az ókortól 1849-ig, míg a másik 1849 utáni korszakhoz kapcsolódjon.
A középszintű esszék terjedelme:
Eltérés esetén – ha túl rövid vagy túl hosszú a dolgozat – pontlevonásra kell számítani.
Emelt szinten hosszabb idő és több esszé
Az emelt szintű érettségi ugyanúgy két részből áll, de hosszabb időkerettel: összesen 240 perc áll a diákok rendelkezésére – 100 perc a rövid feladatokra, 140 perc az esszék megírására.
Ebben az esetben három esszét kell megírni:
Az esszék terjedelmi követelményei emelt szinten:
A vizsgázóknak minden esetben egyértelműen meg kell jelölniük a feladatlapon, melyik esszétémát választották.
Így pontozzák az idei töriérettségi írásbeli részét
Az Oktatási Hivatal oldalán továbbá az érettségin elvárt kompetenciákat is érdemes tudni. A következőkre figyelnek oda a vizsgán:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
