A vizsgázók közel 40 százaléka azért bukott meg, mert nem mentek el az érettségire.
Az Oktatási Hivatal (OH) statisztikái szerint azok közül, akik 2024-ben rendes érettségit tettek, összesen 358-an szereztek elégtelen érdemjegyet a középszintű töriérettségin. Közülük 136-an azért buktak meg, mert nem jelentek meg a vizsgán.
Ha valaki már elment vizsgázni, akkor 12 pontot biztosan összeszedett. Ennél rosszabb töriérettségi ugyanis nem született, ahogyan az előző két évben sem.
Azok közül, akiknek nem sikerült a vizsga, csak hárman voltak, akik az írásbelin legalább 50 pontot írtak. Volt, aki 64 pontot szerzett az írásbeli részen, azonban a szóbelin nullát. Egy másik érettségizőnek 52 pontos lett az írásbelije, viszont a szóbeli teljesítményére csak két pontot kapott.
Ahhoz ugyanis, hogy valaki kettest szerezzen az érettségin, ahhoz az írásbelin és a szóbelin is el kell érni legalább 12-12 százalékot.
Ebben a cikkünkben mutatjuk, hány százalékot kell elérni a különböző érdemjegyekért.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
