A vizsgázók közel 40 százaléka azért bukott meg, mert nem mentek el az érettségire.
Az Oktatási Hivatal (OH) statisztikái szerint azok közül, akik 2024-ben rendes érettségit tettek, összesen 358-an szereztek elégtelen érdemjegyet a középszintű töriérettségin. Közülük 136-an azért buktak meg, mert nem jelentek meg a vizsgán.
Ha valaki már elment vizsgázni, akkor 12 pontot biztosan összeszedett. Ennél rosszabb töriérettségi ugyanis nem született, ahogyan az előző két évben sem.
Azok közül, akiknek nem sikerült a vizsga, csak hárman voltak, akik az írásbelin legalább 50 pontot írtak. Volt, aki 64 pontot szerzett az írásbeli részen, azonban a szóbelin nullát. Egy másik érettségizőnek 52 pontos lett az írásbelije, viszont a szóbeli teljesítményére csak két pontot kapott.
Ahhoz ugyanis, hogy valaki kettest szerezzen az érettségin, ahhoz az írásbelin és a szóbelin is el kell érni legalább 12-12 százalékot.
Ebben a cikkünkben mutatjuk, hány százalékot kell elérni a különböző érdemjegyekért.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
30-33 fokra forrósodott csoportszobákban alszanak a kisgyerekek a mezőkövesdi városi bölcsődében a térség országgyűlési képviselője szerint. Csézy Erzsébet ezért első képviselői fizetéséből egymillió forintot ajánl fel az intézmény klimatizálására, és arra kéri a helyi vállalkozókat is, hogy segítsenek összegyűjteni a hiányzó összeget.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira. A jelentkezők július 18-ig adhatják be pályázatukat, a minisztérium az elbírálást az érintett felsőoktatási intézmények szenátusainak bevonásával fogja megtenni.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
Aki tartósan beteg gyereket nevel, pontosan tudja, hogy az igazi teher nem az iskolakezdéskor jelentkezik, hanem az év minden egyes napján. Vélemény.
