Így pontozzák az idei töriérettségi írásbeli részét

Május 7-én írják az érettségizők a történelem írásbelit közép és emelt szinten egyaránt. Mutatjuk, mit érdemes tudnotok a pontozásról.

Történelemből maximum 100 pontot gyűjthettetek az írásbeli érettségin, ráadásul a pontozás közép- és emelt szinten is ugyanúgy zajlik:

  • 50 pontot kaphattatok a rövid feladatokból álló első,
  • majd szintén 50 pontot az esszéfeladatokból álló második részre.

A szöveges (kifejtendő) feladatok értékelési kritériumai a következőek:

  • feladatmegértés
  • tájékozódás térben és időben
  • kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása
  • ismeretszerzés, források használata
  • történelmi gondolkodás és történelmi ismeretek

Ha a feladatmegértésre 0 pontot kaptok, akkor a feladat a további szempontok szerint nem értékelhető, így az összpontszám is 0 pont lesz.

A helyesírási hibákért járhat pontlevonás a töriérettségin?

A feladatok a részletes vizsgakövetelményekben meghatározott témákra és képességekre épülnek. Minden feladat valamilyen forrás feldolgozását és értelmezését kéri a vizsgázótól. Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatsor összesen 12 feladatból áll.

Az ókor (1. témakör) és a jelenkor (7. témakör) témáiból 1-1, míg a többi témakörből (2–6.) 2-2 feladat szerepel. A feladatok legalább fele – a forráselemző feladat mindenképp – a magyar történelemhez kapcsolódik. Egy feladaton belül több kisebb részfeladat is lehet.

A történelemérettségi témaköreti ide kattintva tudjátok megnézni.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.