A legtöbben hármasra vizsgáztak a 2024-es középszintű töriérettségin

Középszinten az érettségizők 19 százaléka ötösre, 1,04 százaléka pedig egyesre írta meg a történelemérettségit 2024-ben.

Május 7-én történelemből középszinten 72 834, emelt szinten 8484 diák vizsgázik az idei érettségin. Ezek a számok kicsivel magasabbak a tavalyinál, amikor is középszinten 67 689, emelten pedig 7569 fő érettségizett.

Történelemérettségi 2025: erre figyeljetek a feladatoknál és az esszéknél

A legfontosabb tudnivalók a 2025-es érettségiről

Az előző évben középszinten átlagosan 57,39 százalékot értek el a vizsgázók, melynek az átlag osztályzata 3,49 volt. Az emelt szint esetében átlagosan 66 százalékot és 4,5-ös átlagosztályzatot sikerült elérni.

Az osztályzatok alapján egyértelmű, hogy középszinten a legtöbben (31,30%) hármas osztályzatot szereztek, azonban ettől nem sokkal maradt el a négyesre érettségizők száma (30,72%).

Infogram/Oktatási Hivatal

Szerencsére legkisebb arányban az elégtelent szerző vizsgázók voltak. Az összes középszinten érettségizettek közül mindössze 1,04 százaléknak nem sikerült a töriérettségi.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.