Baráti szövegértés, klasszikus feladatok - nem érhette meglepetés a diákokat a magyarérettségi első részében a magyartanár szerint

Inkább ismeretterjesztő, mintsem szakszöveget kaptak a diákok a szövegértésben, az irodalmi műveltségi kvíz feladattípusai pedig követik a tavaly megismert sémát. Így látja az Eduline-nak nyilatkozó szaktanár a 2025-ös magyarérettségi első részét.

  • Székács Linda

Pontban 9-kor elkezdődött az idei magyarérettségi. Az első rész szövegértés feladatában a diákok nevekről szóló szöveget kaptak, míg az irodalmi feladatlapban feltűnnek népszerű írók, szerzők, valamint memoriterek, fogalmak és stílusirányzatok, de rákérdeznek kötelező olvasmányokra is és tavalyhoz hasonlóan idén is szereplők alapján kell felismerniük egyes műveket az érettségizőknek.

Nevek, nevek, nevek a szövegértésben

A vizsga első részével kapcsolatban az Eduline-nak nyilatkozó szaktanár azt mondja; a szövegértésben kapot szöveg baráti a diákok számára. Nincs benne túl sok szakkifejezés, inkább ismeretterjesztő vagy tudományos ismeretterjesztő szövegről van szó, mintsem szakszövegről.

A feladatok között idén is szerepel igaz-hamis és olyan, amelyben indoklást kell írniuk a diákoknak, de KSH adatok alapján táblázatokat is kaptak. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor a szaktanár azt mondja, ennek tanulmányozása és értelmezése bonyolultabb lehet a vizsgázók számára.

Belecsempésztek továbbá némi nyelvtant is a szövegértés feladatai közé. Igaz, a szaktanár ebből többre számított.

Memoriterek, kötelező olvasmányok, műfajok, címek az irodalmi feladatlapban

A szövegértés feladatok megoldását követően a diákoknak egy irodalmi műveltségi tesztet kell kitölteniük. Ebben tavalyhoz hasonlóan idén is feltűnnek memoriterek, amelyek kifejezetten ismertek az Eduline-nak nyilatkozó szaktanár szerint, így ezek nem szabad, hogy gondot okozzanak a vizsgázók számára.

Kaptak emellett műfajokat, korszakok ismeretét is visszakérdező feladatokat, és kötelező olvasmányok ismeretét ellenőrző példák is vannak vizsgában. Tavalyhoz hasonlóan továbbá idén is kaptak olyan feladatot, amelyben a szereplők neve alapján kell felismerniük, hogy melyik irodalmi műről van szó. Ezt a szaktanár szerint a diákok nehezebbnek találhatják.

Meglepetés a pedagógus szerint nem érheti a diákokat. 1-2 olyan példa van csupán a feladatok között (például hibajavítás), aminek a megértése és megoldása fejtörést okozhat.

Hány perc alatt kell megoldani és hány pontot ér?

Az érettségi I. részének megoldására a vizsgázóknak összesen 90 percük van. A szöegértés megoldása 40, az irodalmi kvíz megoldása pedig 20 pontot ér.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.