Érettségi 2025: itt az első hét menetrendje

Május 5-én elkezdődnek az idei írásbeli érettségi vizsgák. Mutatjuk, milyen tantárgyakból és pontosan mikor vizsgáznak a diákok az első vizsgahéten.

  • Székács Linda

1157 helyszínen várhatóan több mint 142 000-en érettségiznek május 5. és július 2. között.

Az írásbeli vizsgák május 5-23. között zajlanak majd. Az első héten a diákok a kötelező tantárgyakból, illetve angol és német nyelvből vizsgáznak.

A pontos vizsgabeosztás a következő:

  • 2025. május 5. 9:00 - magyar nyelv és irodalom (közép- és emelt szinten)
  • 2025. május 6. 9:00 - matematika (közép- és emelt szinten)
  • 2025. május 7. 9:00 - történelem (közép- és emelt szinten)
  • 2025. május 8. 9:00 - angol nyelv (közép- és emelt szinten)
  • 2025. május 9. 9:00 - német nyelv (közép- és emelt szinten)

Hányan vizsgáznak egyes tantárgyakból 2025-ben?

Az Oktatási Hivatal frissen nyilvánosságra hozott adatai alapján az érettségi első hetén

  • magyar nyelv és irodalomból középszinten 77 972 fő, emelt szinten pedig 2278 tanuló ad számot tudásáról.
  • matematikából középszinten 73 318-an, emelt szinten 7798-an érettségiznek.
  • történelemből középszinten 72 834, emelt szinten 8484 diák vizsgázik.
  • angol nyelvből középszinten 46 788-an, emelt szinten 27 742-en;
  • német nyelvből középszinten 11 096-an, emelt szinten 3061-en érettségiznek.
    Hozzászólások

    Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

    Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

    „Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

    Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

    Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

    Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.