A vizsgázók közel 40 százaléka azért bukott meg, mert nem mentek el az érettségire.
Az Oktatási Hivatal (OH) statisztikái szerint azok közül, akik 2024-ben rendes érettségit tettek, összesen 358-an szereztek elégtelen érdemjegyet a középszintű töriérettségin. Közülük 136-an azért buktak meg, mert nem jelentek meg a vizsgán.
Ha valaki már elment vizsgázni, akkor 12 pontot biztosan összeszedett. Ennél rosszabb töriérettségi ugyanis nem született, ahogyan az előző két évben sem.
Azok közül, akiknek nem sikerült a vizsga, csak hárman voltak, akik az írásbelin legalább 50 pontot írtak. Volt, aki 64 pontot szerzett az írásbeli részen, azonban a szóbelin nullát. Egy másik érettségizőnek 52 pontos lett az írásbelije, viszont a szóbeli teljesítményére csak két pontot kapott.
Ahhoz ugyanis, hogy valaki kettest szerezzen az érettségin, ahhoz az írásbelin és a szóbelin is el kell érni legalább 12-12 százalékot.
Ebben a cikkünkben mutatjuk, hány százalékot kell elérni a különböző érdemjegyekért.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
