Ennyien buktak meg 2024-ben a történelemérettségin

A vizsgázók közel 40 százaléka azért bukott meg, mert nem mentek el az érettségire.

Az Oktatási Hivatal (OH) statisztikái szerint azok közül, akik 2024-ben rendes érettségit tettek, összesen 358-an szereztek elégtelen érdemjegyet a középszintű töriérettségin. Közülük 136-an azért buktak meg, mert nem jelentek meg a vizsgán.

Ha valaki már elment vizsgázni, akkor 12 pontot biztosan összeszedett. Ennél rosszabb töriérettségi ugyanis nem született, ahogyan az előző két évben sem.

A legfontosabb tudnivalók a 2025-es érettségiről

Azok közül, akiknek nem sikerült a vizsga, csak hárman voltak, akik az írásbelin legalább 50 pontot írtak. Volt, aki 64 pontot szerzett az írásbeli részen, azonban a szóbelin nullát. Egy másik érettségizőnek 52 pontos lett az írásbelije, viszont a szóbeli teljesítményére csak két pontot kapott.

Ahhoz ugyanis, hogy valaki kettest szerezzen az érettségin, ahhoz az írásbelin és a szóbelin is el kell érni legalább 12-12 százalékot.

Ebben a cikkünkben mutatjuk, hány százalékot kell elérni a különböző érdemjegyekért.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.