Szóbeli az orvosi egyetemre: minden pont számít

A 100 intézményi pontból 50 pontot kizárólag a szóbeli felvételi vizsgán szerezhetnek meg az általános orvosi szakokra jelentkező diákok. Ha valaki pontokat veszít, akkor hiába lenne más jogcímen 50-nél több pluszpontja, akkor sem számíthatja be.

Az Oktatási Hivatal statisztikái szerint az idei felvételin az ötödik legnépszerűbb képzés az általános orvosi szak volt, amelyre első helyen 2625-en jelentkeztek, az összes jelentkezők száma pedig 7704 volt.

Mivel az országban négy felsőoktatási intézményben

  • a Semmelweis Egyetemen
  • a Debreceni Egyetemen
  • a Szegedi Tudományegyetemen
  • és a Pécsi Tudományegyetemen képeznek orvosokat,

ezért az állami ösztöndíjas helyre idén sem lesz egyszerű bejutni.

Mindegyik egyetemen a kötelező emelt szintű biológia és emelt kémia vagy fizikaérettségi mellett a jelentkezőknek részt kell venniük a szóbeli felvételin is. Ez a felvételi eljárásban a 100 intézményi pontból 50-et jelent. Ha valakinek ez gyengébben sikerül vagy nem megy el, akkor az itt elveszített pontokat nem tudja például nyelvvizsgával pótolni, éppen ezért a szóbelinek óriási tétje van.

Mikor vannak a szóbelik?

A szóbeli időpontja egyetemenként változik: az SZTE-n április 4-5-ig, a PTE-n pedig április 5-e és 13-a között tartották a szóbeliket. Ehhez képest a Debreceni Egyetemen 2025.06.02. és 2025.07.09. között, míg a Semmelweisen 2025. június 23. és 27. között vizsgázhatnak szóban a felvételizők.

A júniusi dátumok okozhatnak némi izgalmat, hiszen egybeeshetnek a szóbeli érettségik időpontjával. Míg a Debreceni Egyetem szóbelijére a diákoknak külön kell regisztrálniuk, ehhez képest „a Semmelweis Egyetem minden jelentkezőt behív a szóbeli felvételi meghallgatásra, amely már második éve szerves része az eljárásnak, így erre külön nem kell jelentkezni.”

unideb.hu

Mit kérdezhetnek a szóbelin?

A Debreceni Egyetem tájékoztatása szerint az általános orvosi szak szóbelijének alapja az az önéletrajz, amit magatokkal kell vinnetek a vizsgára. Ebbe írjátok bele a különböző érdeklődési köreiteket, képességeitek, ha van munkatapasztalatotok vagy végzettségetek, akkor azt is. Ezen kívül a szóbelin a vizsgáztatók arra is kíváncsiak, hogy miért jelentkeztetek az általános orvosi szakra.

Ezután egy rövid szituációs gyakorlat következik, amiben nem a tárgyi tudásotokra, hanem az orvosi működéshez szükséges társas készségekre, személyes kompetenciátokra, attitűdötökre, szociális érzékenységetekre kíváncsiak. Nézik például, hogy mennyire bírjátok a stresszt vagy egy adott szituációban mennyire gyorsan tudtok dönteni.

Hasonlóképpen épül fel a Semmelweis Egyetem felvételije is, ahova szintén vinni kell az önéletrajzotokat, amiben megindokoljátok, hogy miért szeretnétek általános orvosnak tanulni. Mivel tavaly a szóbelin az egyik bizottsággal voltak gondok, ezért a Semmelweis Egyetemet megkerestük azzal kapcsolatban, hogy idén hogyan szervezik meg a szóbeliket.

„A beszélgetés célja nem a tárgyi tudás mérése, hanem a kompetenciák, a készségek és a motiváció feltérképezése. A szóbeli beszélgetések alapját az egyetem edukációs filmjei adják, ezekhez kapcsolódnak majd az ott feltett kérdések is, amelyek az érzelmek felismerésének képességére, a szociális helyzetfelismerésre, a motivációra, a stressz-terheléshez való viszonyra fókuszálnak. Ezen kívül szituációs gyakorlatok is várnak a jelentkezőkre. Az idei évben is háromfős bizottságok előtt zajlanak a meghallgatások, folyamatos felsővezetői kontroll mellett.” - írták levelükben.

A szóbelihez kapcsolódó videókat itt tudjátok megnézni.

Az idei felvételi pontszámítással részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.