Kőkemény ponthatárokat kell megugraniuk azoknak, akik a felvételi legnépszerűbb képzéseire jelentkeztek

Egy-két kivétellel szinte mindenhol 350 fölötti volt a ponthatár 2024-ben az idei egyetemi felvételi legnépszerűbb képzésein.

  • Székács Linda

Közel 130 ezren próbálnak meg bejutni valamelyik magyar egyetem képzéseire a 2025-ös általános felvételi eljárás során. Míg azonban a jelentkezők száma egyre magasabb, az elérhető állami ösztöndíjas férőhelyek számát jelentősen megcsonkította a kormány.

2062 fővel kevesebben juthatnak be például az ország legnagyobb és legnépszerűbb egyetemének, az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek az "ingyenes" képzéseire, de 800 fővel csökkent a Debreceni Egyetemen elérhető ösztöndíjas férőhelyek száma is, a Budapesti Gazdasági Egyetemen pedig 690-nel, a Széchenyi István Egyetemen 629-cel hirdettek meg kevesebb férőhelyet 2024-hez képest.

32 egyetemen csökkent a meghirdetett állami férőhelyek száma

A felvételi legnépszerűbb alapképzése az elmúlt évekhez hasonlóan idén is a gazdálkodási és menedzsment, amire összesen 19 ezren jelentkeztek, első helyen pedig majdnem 4500-an. Ezt követi - szintén az elmúlt évekhez hasonlóan idén is - a pszichológia és a kereskedelem és marketing.

A nagyszámú érdeklődés miatt ezeken a képzéseken jellemzően magasak a ponthatárok. A Budapesti Corvinus Egyetem állami ösztöndíjas, nappali tagozatos gazdálkodási és menedzsment alapképzésére bekerülni például 2024-ben 443 pont kellett, az idei felvételi negyedik legnépszerűbb képzésére, az osztatlan jogászra nappali tagozaton, állami ösztöndíjas formára mindenhová 435 fölötti ponthatár kellett, de az Eötvös Loránd Tudományegyetemre például 476.

Mutatjuk, milyen ponthatárokkal jutottak be tavaly a hallgatók az idei felvételiben legnépszerűbb nappai tagozatos, állami ösztöndíjas alap- és osztatlan képzésekre:

gazdálkodási és menedzsment (elsőhelyes jelentkezők száma: 4484, összes jelentkező száma: 18 885)

  • BCE: 443
  • BGE: 370
  • ELTE: 409
  • DE: 387

pszichológia (elsőhelyes jelentkezők száma: 2849, összes jelentkező száma: 8912)

  • ELTE: 453
  • PPKE: 460
  • SZTE: 446

kereskedelem és marketing (elsőhelyes jelentkezők száma: 2677, összes jelentkező száma: 10 960)

  • BGE: 371
  • ELTE: 406
  • PTE: 377

jogász (elsőhelyes jelentkezők száma: elsőhelyes jelentkezők száma: 2655, összes jelentkező száma: 6853)

  • ELTE: 476
  • PPKE: 467
  • KRE: 436
  • SZTE: 438

általános orvos (elsőhelyes jelentkezők száma: 2625, összes jelentkező száma: 7704)

  • SE: 424
  • DE: 393
  • SZTE: 412
  • PTE: 397

mérnökinformatika (elsőhelyes jelentkezők száma: 2578, összes jelentkező száma: 8259)

  • BME: 340
  • OE: 382
  • PE: 291

nemzetközi gazdálkodás (elsőhelyes jelentkezők száma: 2284, összes jelentkező száma: 8358)

  • BGE: 370
  • BME: 420

ápolás és betegellátás (elsőhelyes jelentkezők száma: 2277, összes jelentkező száma: 7937)

  • SE (gyógytornász): 374
  • DE (dietetikus): 346
  • PTE (szülésznő): 325

osztatlan tanári (elsőhelyes jelentkezők száma: 1992, összes jelentkező száma: 7076)

  • Szakpártól függ.

pénzügy és számvitel (elsőhelyes jelentkezők száma: 1884, összes jelentkező száma: 6850)

  • BME: 419
  • ELTE: 406
  • BGE: 371

Pontszámítás 2025-ben

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is 500 pontos rendszerben számolják a felvételizők ponthatárait.

Ebből:

  • tanulmányi eredmények 200 pontot,
  • az érettségi eredmények 200 pontot,
  • az intézményi pontok (korábban többletpontok) 100 pontot érnek.
Hogy ezek hogyan és miből tevődnek össze, azt ebben a cikkünkben magyarázzuk el részletesen.

    Mikor jönnek a ponthatárok?

    Az idei felvételi eljárás július 23-án ér véget, ekkor hirdetik ki a ponthatáraikat az egyetemek és értesülnek a felvételizők arról, hogy sikeresen bejutottak-e valamelyik általuk megjelölt képzésre, vagy nem.

    Itt a 2025-ös felvételi menetrend a jelentkezéstől a ponthatárhúzásig és tovább

     

    Hozzászólások