Kőkemény ponthatárokat kell megugraniuk azoknak, akik a felvételi legnépszerűbb képzéseire jelentkeztek

Egy-két kivétellel szinte mindenhol 350 fölötti volt a ponthatár 2024-ben az idei egyetemi felvételi legnépszerűbb képzésein.

Székács Linda

Közel 130 ezren próbálnak meg bejutni valamelyik magyar egyetem képzéseire a 2025-ös általános felvételi eljárás során. Míg azonban a jelentkezők száma egyre magasabb, az elérhető állami ösztöndíjas férőhelyek számát jelentősen megcsonkította a kormány.

2062 fővel kevesebben juthatnak be például az ország legnagyobb és legnépszerűbb egyetemének, az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek az "ingyenes" képzéseire, de 800 fővel csökkent a Debreceni Egyetemen elérhető ösztöndíjas férőhelyek száma is, a Budapesti Gazdasági Egyetemen pedig 690-nel, a Széchenyi István Egyetemen 629-cel hirdettek meg kevesebb férőhelyet 2024-hez képest.

32 egyetemen csökkent a meghirdetett állami férőhelyek száma

A felvételi legnépszerűbb alapképzése az elmúlt évekhez hasonlóan idén is a gazdálkodási és menedzsment, amire összesen 19 ezren jelentkeztek, első helyen pedig majdnem 4500-an. Ezt követi - szintén az elmúlt évekhez hasonlóan idén is - a pszichológia és a kereskedelem és marketing.

A nagyszámú érdeklődés miatt ezeken a képzéseken jellemzően magasak a ponthatárok. A Budapesti Corvinus Egyetem állami ösztöndíjas, nappali tagozatos gazdálkodási és menedzsment alapképzésére bekerülni például 2024-ben 443 pont kellett, az idei felvételi negyedik legnépszerűbb képzésére, az osztatlan jogászra nappali tagozaton, állami ösztöndíjas formára mindenhová 435 fölötti ponthatár kellett, de az Eötvös Loránd Tudományegyetemre például 476.

Mutatjuk, milyen ponthatárokkal jutottak be tavaly a hallgatók az idei felvételiben legnépszerűbb nappai tagozatos, állami ösztöndíjas alap- és osztatlan képzésekre:

gazdálkodási és menedzsment (elsőhelyes jelentkezők száma: 4484, összes jelentkező száma: 18 885)

BCE: 443
BGE: 370
ELTE: 409
DE: 387

pszichológia (elsőhelyes jelentkezők száma: 2849, összes jelentkező száma: 8912)

ELTE: 453
PPKE: 460
SZTE: 446

kereskedelem és marketing (elsőhelyes jelentkezők száma: 2677, összes jelentkező száma: 10 960)

BGE: 371
ELTE: 406
PTE: 377

jogász (elsőhelyes jelentkezők száma: elsőhelyes jelentkezők száma: 2655, összes jelentkező száma: 6853)

ELTE: 476
PPKE: 467
KRE: 436
SZTE: 438

általános orvos (elsőhelyes jelentkezők száma: 2625, összes jelentkező száma: 7704)

SE: 424
DE: 393
SZTE: 412
PTE: 397

mérnökinformatika (elsőhelyes jelentkezők száma: 2578, összes jelentkező száma: 8259)

BME: 340
OE: 382
PE: 291

nemzetközi gazdálkodás (elsőhelyes jelentkezők száma: 2284, összes jelentkező száma: 8358)

BGE: 370
BME: 420

ápolás és betegellátás (elsőhelyes jelentkezők száma: 2277, összes jelentkező száma: 7937)

SE (gyógytornász): 374
DE (dietetikus): 346
PTE (szülésznő): 325

osztatlan tanári (elsőhelyes jelentkezők száma: 1992, összes jelentkező száma: 7076)

Szakpártól függ.

pénzügy és számvitel (elsőhelyes jelentkezők száma: 1884, összes jelentkező száma: 6850)

BME: 419
ELTE: 406
BGE: 371

Pontszámítás 2025-ben

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is 500 pontos rendszerben számolják a felvételizők ponthatárait.

Ebből:

tanulmányi eredmények 200 pontot,
az érettségi eredmények 200 pontot,
az intézményi pontok (korábban többletpontok) 100 pontot érnek.

Hogy ezek hogyan és miből tevődnek össze, azt ebben a cikkünkben magyarázzuk el részletesen.

Mikor jönnek a ponthatárok?

Az idei felvételi eljárás július 23-án ér véget, ekkor hirdetik ki a ponthatáraikat az egyetemek és értesülnek a felvételizők arról, hogy sikeresen bejutottak-e valamelyik általuk megjelölt képzésre, vagy nem.

Itt a 2025-ös felvételi menetrend a jelentkezéstől a ponthatárhúzásig és tovább

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás

Kollégiumi férőhelyekről, ösztöndíjakról és az egyetemisták megélhetéséről egyeztetett Lannert Judit a hallgatói szervezetekkel

Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.

Felsőoktatás

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás

Egyetemi felvételi 2027–2028: megvan, hogyan számolják majd a pontokat

Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.

Díjazták azokat a diákokat, akik 4,8-as átlaguk mellett a sportban is kiemelkedően teljesítettek

Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.