Alig van olyan szak, ahol nem húztak minimumponthatárokat a felvételiző diákok számára az Óbudai Egyetemen

Legalább 220-240 pontot kell elérniük a felvételizőknek, hogy legyen esélyük bejutni az egyetem képzéseire.

  • Székács Linda

Ahogy arról korábban már részletesen beszámoltunk, a felsőoktatási felvételin 2023-ban eltörölték a központilag meghatározott minimumponthatárokat.

Míg a korábbi szabályozás szerint addig

  • 280 pont alatt nem lehetett bekerülni alap- vagy osztatlan képzésekre,
  • 240 pont alatt felsőoktatási szakképzésre,
  • 50 pont alatt pedig mesterképzésre

sem fizetős, sem önköltséges formára, az új szabályok szerint a minimumponthatárokról való döntés (egyebekkel együtt) átkerült az egyetemek kezébe. Ettől kezdve a felsőoktatási intézmények maguk dönthetnek arról, hogy határoznak-e meg minimumponthatárokat, és ha igen, milyen szakokon és mennyit.

Az egyetemek többségén nincs egységes szabályozás. Vannak szakok, amiken nem kell minimumponthatárt megugrani a bejutáshoz, máshol ez a szám 200 és 420 között is mozoghat.

A legtöbb induló képzésén az Óbudai Egyetem minimumponthatárok mellett döntött, ezek azonban a korábbi 280 pontos szabályozásnál alacsonyabbak. A felvételizőknek az esetek többségében 220-240 pontot kell legalább elérniük ahhoz, hogy legyen esélyük a bekerüléshez.

Mutatjuk, milyen szakokon vannak minimumponthatárok az ÓE-n:

Alba Regia Műszaki Kar

  • földmérő és földrendező mérnöki - 220 pont
  • gazdálkodási és menedzsment - 240 pont
  • gépészmérnöki - 220 pont
  • mérnökinformatikus - 240 pont

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar

  • biztonságtechnikai mérnöki - 220 pont
  • energetikai mérnöki - 220 pont
  • gépészmérnöki - 220 pont
  • kiberbiztonsági mérnöki - 220 pont
  • mechatronikai mérnöki - 220 pont

Villamosmérnöki Kar

  • villamos-üzemmérnöki - 220 pont
  • villamosmérnöki - 220 pont

Keleti Károly Gazdasági Kar

  • gazdálkodási és menedzsment - 240 pont
  • gazdaságinformatikus - 240 pont
  • kereskedelem és marketing - 240 pont
  • műszaki menedzser - 220 pont

Neumann János Informatikai Kar

  • mérnökinformatikus - 240 pont
  • üzemmérnök-informatikus - 240 pont

Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar

  • ipari termék- és formatervező mérnöki - 220 pont
  • könnyűipari mérnöki - 220 pont
  • környezetmérnöki - 220 pont

Ybl Miklós Építéstudományi Kar

  • építészmérnöki - 220 pont
  • építőmérnöki - 220 pont
Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a minimumponthatárok elérése nem egyenlő a bejutással. A bejutáshoz szükséges ponthatárokat több tényező határozza meg, beleértve a jelentkezők számát, az elérhető helyek számát és a jelentkezők pontjait is. A minimumponthatár elérése tehát csak annyit jelent, hogy azoknak a jelentkezőknek van esélyük bekerülni egy adott képzésre, akik ezt elérik. Akik nem, azoknak a jelentkezését az intézmény elutasítja.
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.