Alig van olyan szak, ahol nem húztak minimumponthatárokat a felvételiző diákok számára az Óbudai Egyetemen

Legalább 220-240 pontot kell elérniük a felvételizőknek, hogy legyen esélyük bejutni az egyetem képzéseire.

  • Székács Linda

Ahogy arról korábban már részletesen beszámoltunk, a felsőoktatási felvételin 2023-ban eltörölték a központilag meghatározott minimumponthatárokat.

Míg a korábbi szabályozás szerint addig

  • 280 pont alatt nem lehetett bekerülni alap- vagy osztatlan képzésekre,
  • 240 pont alatt felsőoktatási szakképzésre,
  • 50 pont alatt pedig mesterképzésre

sem fizetős, sem önköltséges formára, az új szabályok szerint a minimumponthatárokról való döntés (egyebekkel együtt) átkerült az egyetemek kezébe. Ettől kezdve a felsőoktatási intézmények maguk dönthetnek arról, hogy határoznak-e meg minimumponthatárokat, és ha igen, milyen szakokon és mennyit.

Az egyetemek többségén nincs egységes szabályozás. Vannak szakok, amiken nem kell minimumponthatárt megugrani a bejutáshoz, máshol ez a szám 200 és 420 között is mozoghat.

A legtöbb induló képzésén az Óbudai Egyetem minimumponthatárok mellett döntött, ezek azonban a korábbi 280 pontos szabályozásnál alacsonyabbak. A felvételizőknek az esetek többségében 220-240 pontot kell legalább elérniük ahhoz, hogy legyen esélyük a bekerüléshez.

Mutatjuk, milyen szakokon vannak minimumponthatárok az ÓE-n:

Alba Regia Műszaki Kar

  • földmérő és földrendező mérnöki - 220 pont
  • gazdálkodási és menedzsment - 240 pont
  • gépészmérnöki - 220 pont
  • mérnökinformatikus - 240 pont

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar

  • biztonságtechnikai mérnöki - 220 pont
  • energetikai mérnöki - 220 pont
  • gépészmérnöki - 220 pont
  • kiberbiztonsági mérnöki - 220 pont
  • mechatronikai mérnöki - 220 pont

Villamosmérnöki Kar

  • villamos-üzemmérnöki - 220 pont
  • villamosmérnöki - 220 pont

Keleti Károly Gazdasági Kar

  • gazdálkodási és menedzsment - 240 pont
  • gazdaságinformatikus - 240 pont
  • kereskedelem és marketing - 240 pont
  • műszaki menedzser - 220 pont

Neumann János Informatikai Kar

  • mérnökinformatikus - 240 pont
  • üzemmérnök-informatikus - 240 pont

Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar

  • ipari termék- és formatervező mérnöki - 220 pont
  • könnyűipari mérnöki - 220 pont
  • környezetmérnöki - 220 pont

Ybl Miklós Építéstudományi Kar

  • építészmérnöki - 220 pont
  • építőmérnöki - 220 pont
Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a minimumponthatárok elérése nem egyenlő a bejutással. A bejutáshoz szükséges ponthatárokat több tényező határozza meg, beleértve a jelentkezők számát, az elérhető helyek számát és a jelentkezők pontjait is. A minimumponthatár elérése tehát csak annyit jelent, hogy azoknak a jelentkezőknek van esélyük bekerülni egy adott képzésre, akik ezt elérik. Akik nem, azoknak a jelentkezését az intézmény elutasítja.
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István