Mutatjuk, mennyi állami ösztöndíjas férőhelyet kapott a Corvinus

Helyette van lehetőség az egyetem saját ösztöndíjára pályázni.

  • Rodler Lili

Akárcsak az ELTE, a Budapesti Corvinus Egyetem állami ösztöndíjas férőhelyei is drasztikusan csökkentek a tavalyi 1700-hoz képest. Idén, ahogy azt a felvételi tájékoztatókban a felvi.hu fel is tüntette mindössze 878 helyet hirdettek meg, ami az alábbiak szerint oszlik meg az egyes területek között:

  • gazdaságtudományok: 489 fő
  • informatika: 139 fő
  • társadalomtudomány: 253 fő

Azonban azt érdemes megjegyezni, hogy a Corvinus egy viszonylag speciális helyzetben van, ugyanis nemcsak az állami ösztöndíjat, hanem a Corvinus Ösztöndíj alapítványi támogatását kínálják a térítésmentes tanuláshoz. Aki megkapja ezt az ösztöndíjat, ingyen tanulhat. Azonban az ösztöndíj szigorúan a teljesítményhez kötődik, szabályzata rugalmasabb az államinál, és a hallgatók több mint háromnegyede megkapja.

Ennek tükrében elmondható, hogy a "Közgázon" a következő tanévben mintegy 1500 elsőéves hallgató tanulhat térítésmentesen.

A legfontosabb tudnivalók a 2025-ös felsőoktatási felvételiről

Idén mintegy 30 egyetemen csökkentek az állami férőhelyek száma. Ez a tendencia a korábbi évekével egyetemben, az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) szerint a felsőoktatási intézmények elsorvasztását jelenti. Ezzel kapcsolatban kiemelték, hogy  a férőhelycsökkentés a demográfiai trendeknél lényegesen nagyobb mértékű, így tehát sok fiatalt "gyakorlatilag kizár a felsőoktatásból vagy eladósodásra", fizetős szakokra kényszeríti őket és szinte biztos, hogy oktatói elbocsátások várhatóak több egyetemen, valamint népszerű szakok megszűnése, mint ahogy az a Károli Gáspár Református Egyetem esetében is történt.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.