Helyette van lehetőség az egyetem saját ösztöndíjára pályázni.
Akárcsak az ELTE, a Budapesti Corvinus Egyetem állami ösztöndíjas férőhelyei is drasztikusan csökkentek a tavalyi 1700-hoz képest. Idén, ahogy azt a felvételi tájékoztatókban a felvi.hu fel is tüntette mindössze 878 helyet hirdettek meg, ami az alábbiak szerint oszlik meg az egyes területek között:
Azonban azt érdemes megjegyezni, hogy a Corvinus egy viszonylag speciális helyzetben van, ugyanis nemcsak az állami ösztöndíjat, hanem a Corvinus Ösztöndíj alapítványi támogatását kínálják a térítésmentes tanuláshoz. Aki megkapja ezt az ösztöndíjat, ingyen tanulhat. Azonban az ösztöndíj szigorúan a teljesítményhez kötődik, szabályzata rugalmasabb az államinál, és a hallgatók több mint háromnegyede megkapja.
Ennek tükrében elmondható, hogy a "Közgázon" a következő tanévben mintegy 1500 elsőéves hallgató tanulhat térítésmentesen.
Idén mintegy 30 egyetemen csökkentek az állami férőhelyek száma. Ez a tendencia a korábbi évekével egyetemben, az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) szerint a felsőoktatási intézmények elsorvasztását jelenti. Ezzel kapcsolatban kiemelték, hogy a férőhelycsökkentés a demográfiai trendeknél lényegesen nagyobb mértékű, így tehát sok fiatalt "gyakorlatilag kizár a felsőoktatásból vagy eladósodásra", fizetős szakokra kényszeríti őket és szinte biztos, hogy oktatói elbocsátások várhatóak több egyetemen, valamint népszerű szakok megszűnése, mint ahogy az a Károli Gáspár Református Egyetem esetében is történt.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
