Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Az elmúlt öt év legalacsonyabb érettségi átlaga született a középszintű magyar nyelv és irodalom érettségin 2024-ben, amin csupán 60,61 százalékpontos átlageredményt értek el a diákok. Ez a jelenlegi osztályozási szabályok szerint éppen csak súrolja a négyes, vagyis "jó" eredményhez szükséges százalékot.
Az Oktatási Hivatal által hétfőn nyilvánosságra hozott adatokról a kormány elégedetten nyilatkozott. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár szerint az érettségi vizsgaidőszak eredményesen zárult, az új rendszer jól működött, a diákok által elért osztályzatok 3,8-as átlaga pedig az elmúlt évek átlagának megfelelő.
Az államtitkár ugyanakkor az angol- és német idegen nyelvi érettségin elért javulástól eltekintve arra nem tért ki, hogy milyen eredményeket értek el a diákok tantárgyanként, és hogy a legtöbb újdonsággal rendelkező magyarérettségin a diákok átlagosan 4-6 százalékkal teljesítettek gyengébben, mint az elmúlt években bármikor.
Értés helyett magolás
A 2020-as Nemzeti Alaptanterv szerint 2024-től átalakult a magyarérettségi írásbeli része. Az eredetileg egy szövegértésből és egy gyakorlati szövegalkotásból álló I. részből kikerült a gyakorlati szövegalkotás, azt felváltotta egy erősen lexikális tudást igénylő irodalmi műveltségi teszt, a szövegértési feladat pedig kiegészült nyelvtani kérdésekkel.
Így az idei érettségi vizsgán többek között a diákok olyan feladatokkal is találkoztak,
- amik szerint az elolvasott szövegből példát kellett írniuk a tárgyas szószerkezetre és az írásban jelölt teljes hasonulásra,
- egy üzenetrészletből kellett felismerniük, hogy azt melyik magyar író mondhatta, továbbá
- ki kellett egészíteniük a megadott szavakkal egy Kányádi Sándor verset.
A második részben található műértelmezést és összehasonlító elemzést a műértelmezés és egy általános témakifejtő esszé váltotta. Ezek közül kellett egyet kiválasztania és kidolgoznia a középszinten vizsgázóknak.
Az új rendszerrről már 2022-ben azt mondta Arató László, a Magyartanárok Egyesületének akkori elnöke, hogy egy mozdulattal lesöpörték mindazt, ami az irodalomtanítás módszertanában az elmúlt harminc, sőt, ötven évben történt, és évtizedeket lép vissza az oktatási rendszer.
Az aggasztó előrejelzést pedig az idei eredmények tulajdonképpen alátámasztják. Míg a diákok 2023-ban átlagosan 65,95 százalékot teljesítettek az érettségin, 2021-ben pedig a koronavírus-járvány és az online oktatás ellenére 66,27 százalékos átlageredményt értek el magyarból, idén csupán 60,61 százalék lett a középszintű magyarérettségin elért pontátlag.
A tanárok jóindulatán múlt?
A 2024-es magyarérettségin elért eredményekről Schiller Mariann magyar-angol szakos tanár, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja az Eduline-nak azt mondta; a kétszintű érettségi rendszer bevezetése, vagyis 2005 óta jellemzően mindössze 1-2 százalékpontos eltérések voltak a magyarérettségi átlagában, így elsőre valóban soknak tűnik a közel 6 százalékpontos (negatív) változás az idei évben. A pedagógus szerint ugyanakkor az új rendszert, és a magyartanítás hagyományaitól teljes mértékben eltérő feladattípusokat látva számára inkább az a meglepő, hogy nem lettek még ennél is gyengébbek a középszintű érettségi vizsgán elért eredmények.
Bár ezt szinte lehetetlen bizonyítani, a magyartanár úgy véli, sok múlott a javító tanárok jóérzésén és jóindulatán, akiknek bár a vizsga I. részénél szigorúan a megoldókulcs alapján kellett pontozniuk, a II. részben, vagyis a szövegalkotás során már némileg rugalmasabban értékelhettek, és a szóbelik is jelentősen javíthattak az elért átlagon.
Az előbbivel, vagyis a szövegalkotással kapcsolatban egyébként azt is megjegyzi; a diákok túlnyomó többsége a novellaelemzést választotta, az idei érettségiben kapott novella - Karinthy Frigyes: Az olasz fagylaltos - ugyanakkor erre "tökéletesen alkalmatlan volt", a vizsgázók rossz feladatokat és rossz kérdéseket kaptak, amiket még a megoldókulcs írója sem tudott megfelelően megoldani.
Azt gondolom, hogy a műértelmezés és a szóbeli jóindultú pontozásának köszönhető nem radikális a romlás. Az írásbeli első fele katasztrofális eredményekhez kellett, hogy vezessen, de ezt sose fogjuk megtudni
- véli a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja.
Schiller szerint az új típusú magyarérettségivel az oktatásirányítás tulajdonképpen elvette a diákoktól és a tanároktól azt, hogy a tanórákon legyen idejük szövegekkel foglalkozni, legyen szó akár szövegértésről, akár szövegalkotásról, vagyis a való életben is hasznosítható kompetenciák megszerzéséről. A pedagógus úgy véli, az idő szűke és a rengeteg bemagolandó anyag miatt az órákon ugyanis nem szövegeket fognak olvasni, hanem szövegekről olvasnak majd és "adatokat bifláznak" a diákok, amire szerinte egy nem irodalommal foglalkozó embernek egyébként nincs szüksége.
A Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja azt egyébként nem tartja kizártnak, hogy idővel javulnak majd az új típusú magyarérettségin elért eredmények, hiszen több gyakorlófeladat, több érettségi feladatsor áll majd a diákok rendelkezésére, amiket használhatnak a felkészüléshez. Mindez ugyanakkor az érdemi magyartanítás kárára megy.
"Teljesen aránytalan, eszement, a magyar irodalom hagyományaival szembemenő fordulat az, ami a szemünk láttára történt" - teszi hozzá Schiller Mariann azt is megjegyezve, hogy "ha van olyan, hogy nemzetárulás és nemzetgyalázás, annak ékes példája az új típusú, középszintű magyarérettségi."
