Az évek óta folyamatosan csökkenő tendencia párhuzamba hozható a terjedelmében egyre bővülő, de minőségében silányuló Nemzeti Alaptantervvel. Schiller Mariannt, magyar-angol szakos tanárt, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagját, a diákok szövegértéséről kérdeztük.
51 ezer nyolcadikos, 10 ezer hatodikos és 7 ezer negyedikes diák írta meg a központi írásbeli felvételi vizsgát január 18-án szombaton. A nyolcadikosok magyar feladatsoráról Kovács Krisztina magyar-történelem szakos tanárral, a Webkurzus felkészítő pedagógusával, a hatodik és negyedik osztályosok magyar feladatsorát pedig Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének képviselője értékelte.
Közel hat százalékponttal teljesítettek rosszabbul a diákok a 2024-es középszintű magyarérettségin, mint az elmúlt években. Az új, lexikális tudást számonkérő érettségi vizsga - és ezzel együtt a magyartanítás - vesztét már évekkel az új rendszer bevezetése előtt megjósolták a magyartanárok, akik szerint az irodalomtanítás halála és "nemzetgyalázás" az új típusú érettségi.
Szófajok felismerésével, jól elválasztott szavakkal, bebiflázott szólásokkal sok pontot szerezhettek a negyedikesek és a hatodikosok a szombati írásbeli felvételin, az viszont nem derült ki az írásbelin, kinek milyen alapkompetenciáik, készségei vannak, és vajon megállják-e majd a helyüket egy tehetséggondozó gimnáziumban – mondja a feladatsorokról a budapesti Radnóti gimnázium magyartanára, aki szerint sokkal több szövegértési feladatra lenne szükség. De nem akármilyenekre.
Ezekkel a feladatokkal ki lehet deríteni, hogy egy diák tudja-e, mi a különbség a képző, a jel és a rag között, vagy felismer-e egy magas hangrendű szót. Arról viszont semmit nem tudunk meg, hogyan gondolkodik egy felvételiző, kreatív-e, van-e nyelvi érzéke, hogy ha bekerül egy tehetséggondozó, hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba, akkor ott hogyan fogja megállni a helyét – mondta az Eduline-nak a negyedikesek és a hatodikosok magyar nyelvi felvételijéről a Radnóti-gimnázium tanára.
