Ezeken a tanári szakokon brutálisan magas, 450 pont feletti ponthatárok születtek

Július 24-én nyilvánosságra hozták az idei felvételi ponthatárait. Egyes tanári szakokon megdöbbentően magas ponthatárok születtek. Elmagyarázzuk, mi lehet az oka ennek.

  • Székács Linda

476 pont - ennyit ért el az a fevételiző, aki a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karára, angol-holland szakos tanárnak jelentkezett.

Évről évre előforduló jelenség a felsőoktatási felvételin, hogy egyes tanári szakokon megmagyarázhatatlanul magas ponthatárok születnek. Pedig a magyarázat nagyon is egyszerű: ezekre a képzésekre feltehetően csupán egyetlen egy diák jelentkezett, ő pedig ilyen kiváló eredményeket ért el a középiskolai évei alatt és az érettségin.

Mutatjuk az idei felvételi legmagasabb ponthatárait a tanári képzéseken:

  • ELTE - francia nyelv és kultúra tanára; német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára: 450
  • ELTE - angol nyelv és kultúra tanára; kémiatanár: 466
  • ELTE - magyar nyelv és irodalom szakos tanár; olasz nyelv és kultúra tanára: 466
  • DE - angol nyelv és kultúra tanára; holland nyelv és kultúra tanára: 476
  • SZTE - angol nyelv és kultúra tanára; orosz nyelv és kultúra tanára: 460
  • SZTE - magyar nyelv és irodalom szakos tanár; olasz nyelv és kultúra tanára: 460

Az idei felvételin egyébként a kormány nyilvánosságra hozott adatai szerint a gazdasági képzések után a legtöbb jelentkezőt a tanári képzések vonzották és nőtt azoknak a frissen felvett hallgatóknak a száma is, akik a tanári szakokon belül valamilyen természettudományos szakpárt jelöltek meg.

Ennek ellenére jelentkezők hiányában rengeteg tanári szakpár nem indult el idén sem.

A 2024-es ponthatárokat ide kattintva böngészhetitek.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.