Július 24-én nyilvánosságra hozták az idei felvételi ponthatárait. Egyes tanári szakokon megdöbbentően magas ponthatárok születtek. Elmagyarázzuk, mi lehet az oka ennek.
476 pont - ennyit ért el az a fevételiző, aki a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karára, angol-holland szakos tanárnak jelentkezett.
Évről évre előforduló jelenség a felsőoktatási felvételin, hogy egyes tanári szakokon megmagyarázhatatlanul magas ponthatárok születnek. Pedig a magyarázat nagyon is egyszerű: ezekre a képzésekre feltehetően csupán egyetlen egy diák jelentkezett, ő pedig ilyen kiváló eredményeket ért el a középiskolai évei alatt és az érettségin.
Mutatjuk az idei felvételi legmagasabb ponthatárait a tanári képzéseken:
Az idei felvételin egyébként a kormány nyilvánosságra hozott adatai szerint a gazdasági képzések után a legtöbb jelentkezőt a tanári képzések vonzották és nőtt azoknak a frissen felvett hallgatóknak a száma is, akik a tanári szakokon belül valamilyen természettudományos szakpárt jelöltek meg.
Ennek ellenére jelentkezők hiányában rengeteg tanári szakpár nem indult el idén sem.
A 2024-es ponthatárokat ide kattintva böngészhetitek.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
