Július 24-én nyilvánosságra hozták az idei felvételi ponthatárait. Egyes tanári szakokon megdöbbentően magas ponthatárok születtek. Elmagyarázzuk, mi lehet az oka ennek.
476 pont - ennyit ért el az a fevételiző, aki a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karára, angol-holland szakos tanárnak jelentkezett.
Évről évre előforduló jelenség a felsőoktatási felvételin, hogy egyes tanári szakokon megmagyarázhatatlanul magas ponthatárok születnek. Pedig a magyarázat nagyon is egyszerű: ezekre a képzésekre feltehetően csupán egyetlen egy diák jelentkezett, ő pedig ilyen kiváló eredményeket ért el a középiskolai évei alatt és az érettségin.
Mutatjuk az idei felvételi legmagasabb ponthatárait a tanári képzéseken:
Az idei felvételin egyébként a kormány nyilvánosságra hozott adatai szerint a gazdasági képzések után a legtöbb jelentkezőt a tanári képzések vonzották és nőtt azoknak a frissen felvett hallgatóknak a száma is, akik a tanári szakokon belül valamilyen természettudományos szakpárt jelöltek meg.
Ennek ellenére jelentkezők hiányában rengeteg tanári szakpár nem indult el idén sem.
A 2024-es ponthatárokat ide kattintva böngészhetitek.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
