Részletes adatokat közöltek a felvételi eljárásról.
120 990 jelentkező közül 90 334-en nyertek felvételt idén a felsőoktatásba - közölte a pénteki kormányinfón Vitályos Eszter kormányzati kommunikációért felelős államtitkár.
A korábbi évekhez hasonlóan 10 felvételt nyert diák közül 8 fő magyar állami ösztöndíjas képzésben kezdheti meg a tanulmányait. Alapképzésre 62 752 hallgatót, osztatlan képzésre 7852 hallgatót, felsőoktatási szakképzésre 3202 diákot, mesterképzésre pedig 16 528 új hallgatót vettek fel.
A legnépszerűbb képzési terület idén is a gazdaságtudomány volt: 19 267 főt vettek fel valamilyen gazdasági képzésre. Vitályos Eszter szerint ugyanakkor a második helyre a pedagógusképzés került. Az összesített adatok szerint a felvettek száma 12 759 fő.
"A 2002-es évhez képest 3035 fő tanár és tanító szakos hallgatóval több kezheti meg a tanulmányait szeptembertől" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a 2022-es felvételihez képest 117 százalékkal emelkedett a természettudományos tanári képzésre felvett hallgatók száma.
Vitályos szerint minden második egyetemista valamelyik vidéki egyetemre nyert felvételt.
Forduljanak az Oktatási Hivatalhoz
A felvételivel kapcsolatban az államtitkár emlékeztet arra, hogy június 30-án elindul a pótfelvételi eljárás; augusztus 7-ig jelentkezhetnek valamelyik egyetem pótfelvételiben meghirdetett képzésére azok, akik az általános felvételi eljárásban nem jelentkeztek, vagy sehová sem vették fel őket.
Vitályos azt is megjegyezte, hogy azok, akiknek kérdése van a pontszámítással kapcsolatban, forduljanak az Oktatási Hivatalhoz az [email protected] vagy a [email protected] e-mail címeken.
"A besorolási döntést, azaz, hogy melyik intézménybe nyert felvételt valaki, csak ezen egyeztetést követően adja ki az elkövetkezendő napokban az Oktatási Hivatal" - tette hozzá.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
