Részletes adatokat közöltek a felvételi eljárásról.
120 990 jelentkező közül 90 334-en nyertek felvételt idén a felsőoktatásba - közölte a pénteki kormányinfón Vitályos Eszter kormányzati kommunikációért felelős államtitkár.
A korábbi évekhez hasonlóan 10 felvételt nyert diák közül 8 fő magyar állami ösztöndíjas képzésben kezdheti meg a tanulmányait. Alapképzésre 62 752 hallgatót, osztatlan képzésre 7852 hallgatót, felsőoktatási szakképzésre 3202 diákot, mesterképzésre pedig 16 528 új hallgatót vettek fel.
A legnépszerűbb képzési terület idén is a gazdaságtudomány volt: 19 267 főt vettek fel valamilyen gazdasági képzésre. Vitályos Eszter szerint ugyanakkor a második helyre a pedagógusképzés került. Az összesített adatok szerint a felvettek száma 12 759 fő.
"A 2002-es évhez képest 3035 fő tanár és tanító szakos hallgatóval több kezheti meg a tanulmányait szeptembertől" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a 2022-es felvételihez képest 117 százalékkal emelkedett a természettudományos tanári képzésre felvett hallgatók száma.
Vitályos szerint minden második egyetemista valamelyik vidéki egyetemre nyert felvételt.
Forduljanak az Oktatási Hivatalhoz
A felvételivel kapcsolatban az államtitkár emlékeztet arra, hogy június 30-án elindul a pótfelvételi eljárás; augusztus 7-ig jelentkezhetnek valamelyik egyetem pótfelvételiben meghirdetett képzésére azok, akik az általános felvételi eljárásban nem jelentkeztek, vagy sehová sem vették fel őket.
Vitályos azt is megjegyezte, hogy azok, akiknek kérdése van a pontszámítással kapcsolatban, forduljanak az Oktatási Hivatalhoz az [email protected] vagy a [email protected] e-mail címeken.
"A besorolási döntést, azaz, hogy melyik intézménybe nyert felvételt valaki, csak ezen egyeztetést követően adja ki az elkövetkezendő napokban az Oktatási Hivatal" - tette hozzá.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
