Kormányinfó: a gazdasági képzések után a pedagógusképzések voltak a legnépszerűbbek a felvételiben

Részletes adatokat közöltek a felvételi eljárásról.

  • Székács Linda

120 990 jelentkező közül 90 334-en nyertek felvételt idén a felsőoktatásba - közölte a pénteki kormányinfón Vitályos Eszter kormányzati kommunikációért felelős államtitkár.

A korábbi évekhez hasonlóan 10 felvételt nyert diák közül 8 fő magyar állami ösztöndíjas képzésben kezdheti meg a tanulmányait. Alapképzésre 62 752 hallgatót, osztatlan képzésre 7852 hallgatót, felsőoktatási szakképzésre 3202 diákot, mesterképzésre pedig 16 528 új hallgatót vettek fel.

A legnépszerűbb képzési terület idén is a gazdaságtudomány volt: 19 267 főt vettek fel valamilyen gazdasági képzésre. Vitályos Eszter szerint ugyanakkor a második helyre a pedagógusképzés került. Az összesített adatok szerint a felvettek száma 12 759 fő.

"A 2002-es évhez képest 3035 fő tanár és tanító szakos hallgatóval több kezheti meg a tanulmányait szeptembertől" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a 2022-es felvételihez képest 117 százalékkal emelkedett a természettudományos tanári képzésre felvett hallgatók száma.

Vitályos szerint minden második egyetemista valamelyik vidéki egyetemre nyert felvételt.

Forduljanak az Oktatási Hivatalhoz

A felvételivel kapcsolatban az államtitkár emlékeztet arra, hogy június 30-án elindul a pótfelvételi eljárás; augusztus 7-ig jelentkezhetnek valamelyik egyetem pótfelvételiben meghirdetett képzésére azok, akik az általános felvételi eljárásban nem jelentkeztek, vagy sehová sem vették fel őket.

Vitályos azt is megjegyezte, hogy azok, akiknek kérdése van a pontszámítással kapcsolatban, forduljanak az Oktatási Hivatalhoz az [email protected] vagy a [email protected] e-mail címeken.

"A besorolási döntést, azaz, hogy melyik intézménybe nyert felvételt valaki, csak ezen egyeztetést követően adja ki az elkövetkezendő napokban az Oktatási Hivatal" - tette hozzá.

Ponthatárok 2024

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.