98, 82, 78 - ezek az idei felvételi legalacsonyabb ponthatárai

Egyes egyetemekre 440 pont alatt nem lehetett bejutni, máshová a többletpontok nélküli színkettes bizonyítvány is elég volt. Mutatjuk, mik a 2024-es felsőoktatási felvételi legalacsonyabb ponthatárai.

  • Székács Linda

Mindössze 78 pontra volt szüksége azoknak a felvételizőknek, akiket a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola költégtérítéses gazdaságinformatikus képzésére vettek fel. Ezzel ez a pontszám a 2024-es felsőoktatási felvételi legalacsonyabb ponthatára.

Július 24-én este 20:00-kor kihirdették a 2024-es egyetemi felvételi ponthatárait. Általánosságban elmondható, hogy a ponthatárok idén némileg alacsonyabbak lettek, mint a tavaly, vagyis 2023-ban. A megújult pontszámítás ugyanakkor nem indult zökkenőmentesen: számos jelentkezőnek még az utolsó pillanatban sem voltak elszámolva pontjai. Voltak, akiknek törlődött az E-felvételi rendszeréből a 11. osztályos középiskolai bizonyítványa, másoknak nem számoltak el nyelvvizsgáért vagy versenyeredményért járó intézményi pontokat.

Ezek miatt azonban leginkább azoknak a diákoknak kellett aggódni, akik valamilyen jellemzően magas ponthatárokat húzó egyetemre vagy szakra jelentkeztek. A Budapesti Corvinus Egyetem állami ösztöndíjas alapképzéseire például 440 pont alatt nem lehetett bekerülni.

Ellenben a Wekerle főiskola gazdaságinformatikus képzése mellett alacsony volt a ponthatár - a maximális 500 pontból mindösssze 82 pont - a nappali tagozatos, költségtérítéses kereskedelem és marketing szakon is, ami egyébként a felvételi egyik legnépszerűbb, legtöbb jelentkezőt vonzó alapképzése. A Wesley János Lelkészképző Főiskola nappali tagozatos, szintén önköltséges környezettan szakára pedig 98 pontot kellett elérni a jelentkezőknek.

Ez azért lehetséges, mert a megújult felvételi eljárásban eltörölték a minimumponthatárokat, ami eddig az alap- és osztatlan képzések esetében 280, felsőoktatási szakképzések esetében 240, mesterképzéseken pedig 50 pont volt.

Az idei felvételi összes ponthatárát ide kattintva nézhetitek meg.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.