98, 82, 78 - ezek az idei felvételi legalacsonyabb ponthatárai

Egyes egyetemekre 440 pont alatt nem lehetett bejutni, máshová a többletpontok nélküli színkettes bizonyítvány is elég volt. Mutatjuk, mik a 2024-es felsőoktatási felvételi legalacsonyabb ponthatárai.

  • Székács Linda

Mindössze 78 pontra volt szüksége azoknak a felvételizőknek, akiket a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola költégtérítéses gazdaságinformatikus képzésére vettek fel. Ezzel ez a pontszám a 2024-es felsőoktatási felvételi legalacsonyabb ponthatára.

Július 24-én este 20:00-kor kihirdették a 2024-es egyetemi felvételi ponthatárait. Általánosságban elmondható, hogy a ponthatárok idén némileg alacsonyabbak lettek, mint a tavaly, vagyis 2023-ban. A megújult pontszámítás ugyanakkor nem indult zökkenőmentesen: számos jelentkezőnek még az utolsó pillanatban sem voltak elszámolva pontjai. Voltak, akiknek törlődött az E-felvételi rendszeréből a 11. osztályos középiskolai bizonyítványa, másoknak nem számoltak el nyelvvizsgáért vagy versenyeredményért járó intézményi pontokat.

Ezek miatt azonban leginkább azoknak a diákoknak kellett aggódni, akik valamilyen jellemzően magas ponthatárokat húzó egyetemre vagy szakra jelentkeztek. A Budapesti Corvinus Egyetem állami ösztöndíjas alapképzéseire például 440 pont alatt nem lehetett bekerülni.

Ellenben a Wekerle főiskola gazdaságinformatikus képzése mellett alacsony volt a ponthatár - a maximális 500 pontból mindösssze 82 pont - a nappali tagozatos, költségtérítéses kereskedelem és marketing szakon is, ami egyébként a felvételi egyik legnépszerűbb, legtöbb jelentkezőt vonzó alapképzése. A Wesley János Lelkészképző Főiskola nappali tagozatos, szintén önköltséges környezettan szakára pedig 98 pontot kellett elérni a jelentkezőknek.

Ez azért lehetséges, mert a megújult felvételi eljárásban eltörölték a minimumponthatárokat, ami eddig az alap- és osztatlan képzések esetében 280, felsőoktatási szakképzések esetében 240, mesterképzéseken pedig 50 pont volt.

Az idei felvételi összes ponthatárát ide kattintva nézhetitek meg.

Ponthatárok 2024

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.