Felvételi 2024: erre az öt vidéki karra jelentkeztek a legtöbben idén

A Debreceni Egyetem gazdasági kara vonzotta idén a legtöbb jelentkezőt, de sokan jelentkeztek a szegedi egyetem képzéseire is.

  • Tornyos Kata

A legfrissebb statisztikák szerint idén 120 990 fő jelentkezett valamelyik egyetem 2024 szeptemberében induló alap, osztatlan- vagy mesterképzésre. Ahogy már korábban megírtuk, az ELTE volt idén is a legnépszerűbb egyetem és most is a gazdasági szakok taroltak a felvételiben, ezért nem is meglepő, hogy a legnépszerűbb egyetemi karok között is szerepel néhány erről a területről.

Mutatjuk az öt legnépszerűbb vidéki egyetemi kart a nappali és levelező tagozatos, alap- és osztatlan képzési szintű, állami ösztöndíjas elsőhelyes jelentkezők számait összesítve:

  1. Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar
  2. Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
  3. Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
  4. Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar
  5. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar
2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2023-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.Július 24-én 20 órakor pedig jövünk az idei ponthatárokkal.

Mikor jönnek a felvételi ponthatárok?

Hamarosan kiderül az is, hogy a mintegy 121 ezer jelentkező közül kik azok, akik a szeptembert valamelyik magyar felsőoktatási intézmény alap-, osztatlan- vagy mesterképzésén kezdhetik. Július 24-én érkezik meg az a bizonyos sms, amiből megtudjátok, hogy hova vettek fel titeket. Erre a napra idén is ponthatárváró rendezvényekkel készülnek a felsőoktatási intézmények az országban. Ezek programjait és helyszíneit már elkezdték nyilvánosságra hozni; a fővárosban idén is a Budapest Parkban tartják majd, Pécsett a Széchenyi téren, Veszprémben pedig a Valmar lép fel a Gyárkert Kultúrparkban.

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.