Felvételi 2024: ezen a tíz vidéki karon lesz a legnagyobb a verseny idén

A Debreceni Egyetem gazdasági kara vonzotta idén a legtöbb jelentkezőt, de sokan jelentkeztek a szegedi egyetem képzéseire is. A Felvi statisztikái alapján mutatjuk a tíz legnépszerűbb egyetemi kart a vidéki egyetemekről.

  • Tornyos Kata

A legfrissebb statisztikák szerint idén 120 990 fő jelentkezett valamelyik egyetem 2024 szeptemberében induló alap, osztatlan- vagy mesterképzésre. Ahogy már korábban megírtuk, az ELTE volt idén is a legnépszerűbb egyetem és most is a gazdasági szakok taroltak a felvételiben, ezért nem is meglepő, hogy a legnépszerűbb egyetemi karok között is szerepel néhány erről a területről.

Mutatjuk a tíz legnépszerűbb vidéki egyetemi kart a nappali és levelező tagozatos, alap- és osztatlan képzési szintű, állami ösztöndíjas, magyar nyelvű elsőhelyes jelentkezők számait összesítve:

  1. Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar
  2. Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
  3. Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
  4. Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar
  5. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar
  6. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
  7. Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai kar
  8. Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar
  9. Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar
  10. Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar

Népszerű volt egyébként a Nyíregyházi Egyetem is, azonban az intézménynek nincsenek hivatalosan karai, helyette intézetek vannak az egyetemen.

Fontos megjegyezni, hogy idén az Oktatási Hivatal friss statisztikáiban az nem látszik, hogy egy adott képzésre összesen hányan jelentkeztek. Csupán az elsőhelyes jelentkezők számát tüntetik fel, azt nem, hogy egy adott szakra összesen hányan jelentkeztek például a listájuk második, harmadik, vagy akár hatodik helyén.

Mikor jönnek a felvételi ponthatárok?

Hamarosan kiderül az is, hogy a mintegy 121 ezer jelentkező közül kik azok, akik a szeptembert valamelyik magyar felsőoktatási intézmény alap-, osztatlan- vagy mesterképzésén kezdhetik. Július 24-én érkezik meg az a bizonyos sms, amiből megtudjátok, hogy hova vettek fel titeket. Erre a napra idén is ponthatárváró rendezvényekkel készülnek a felsőoktatási intézmények az országban. Ezek programjait és helyszíneit már elkezdték nyilvánosságra hozni; a fővárosban idén is a Budapest Parkban tartják majd, Pécsett a Széchenyi téren, Veszprémben pedig a Valmar lép fel a Gyárkert Kultúrparkban.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.