Ha még gondolkodtok azon, hogy melyik egyetem jogászképzését jelöljétek meg első helyen, akkor hoztunk egy kis összesítőt a tavalyi ponthatárokról, hogy megkönnyítsük a döntéseteket.
Évek óta az egyik legnépszerűbb szak a felvételizők körében a jogászképzés, ahová (nem önköltséges módon) híresen nehéz bekerülni. A tavalyi évben is szinte minden egyetemen minimum 400 pont kellett a felvételhez. A HVG rangsora szerinti legjobb jogi karra, az ELTE ÁJK-ra való bejutáshoz 2023-ban 477 pontra volt szükség, amelyhez gyakorlatilag színjeles eredményekkel kellett bírnia a jelentkezőknek.
Az Oktatási Hivatal legfrissebb statisztikái szerint idén 4178-an jelölték meg első helyen az osztatlan jogászképzést. Alig egy hónap múlva, július 24-én kiderül, hogy idén hányan kerülnek be közülük, addig is viszonyítási alapul itt vannak a tavalyi ponthatárok az államilag támogatott, nappali tagozatos osztatlan jogász szakon:
| 2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. |
Ahogy a fenti adatokból kiderül, a fővárosi jogi karokat tekintve a legmagasabb pontszám az ELTE-re való felvételhez volt szükséges, őt követte szorosan a Pázmány, majd a Károli. A vidéki egyetemek között a szegedi vezetett, mögötte nem sokkal álltak a pécsi és a debreceni egyetemek, a legkevesebb pont pedig a győri és a miskolci egyetemeken kellett a jogászképzésre való felvételihez.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
