Ha még gondolkodtok azon, hogy melyik egyetem jogászképzését jelöljétek meg első helyen, akkor hoztunk egy kis összesítőt a tavalyi ponthatárokról, hogy megkönnyítsük a döntéseteket.
Évek óta az egyik legnépszerűbb szak a felvételizők körében a jogászképzés, ahová (nem önköltséges módon) híresen nehéz bekerülni. A tavalyi évben is szinte minden egyetemen minimum 400 pont kellett a felvételhez. A HVG rangsora szerinti legjobb jogi karra, az ELTE ÁJK-ra való bejutáshoz 2023-ban 477 pontra volt szükség, amelyhez gyakorlatilag színjeles eredményekkel kellett bírnia a jelentkezőknek.
Az Oktatási Hivatal legfrissebb statisztikái szerint idén 4178-an jelölték meg első helyen az osztatlan jogászképzést. Alig egy hónap múlva, július 24-én kiderül, hogy idén hányan kerülnek be közülük, addig is viszonyítási alapul itt vannak a tavalyi ponthatárok az államilag támogatott, nappali tagozatos osztatlan jogász szakon:
| 2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. |
Ahogy a fenti adatokból kiderül, a fővárosi jogi karokat tekintve a legmagasabb pontszám az ELTE-re való felvételhez volt szükséges, őt követte szorosan a Pázmány, majd a Károli. A vidéki egyetemek között a szegedi vezetett, mögötte nem sokkal álltak a pécsi és a debreceni egyetemek, a legkevesebb pont pedig a győri és a miskolci egyetemeken kellett a jogászképzésre való felvételihez.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
