HVG-rangsor: ezek a legjobb jogi karok 2024-ben

Ahogy az előző években, úgy idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara vezeti a HVG jogi képzésterületi rangsort. A hallgatók kiválósága alapján összeállított lista sorrendjét az első helyes jelentkezők száma, a felvett hallgatók átlagpontszáma, a nyelvvizsgával felvettek aránya és a középiskolai versenyeken helyezettek száma határozza meg.

Idén több mint ezerrel többen jelentkeztek jogi képzési területre az előző évhez képest. Míg 2022-ben 7482 fő jelölte meg a szakot, addig 2023-ra már 8853-ra nőtt azoknak a száma, akik jogot szerettek volna hallgatni. Végül összesen 5044 fő volt a felvett diákok száma.

Ez a tudományzerület elsősorban a magas felvételi pontszámairól híres, ugyanis jogi képzésre nem egyszerű bejutni. A legtöbb intézményben jóval 400 pont felett volt a ponthatár 2023-ban. Például az ELTE jogi karára 477 ponttal lehetett bekerülni, amihez szinte mindenből tökéletesen kellett teljesítenie a jelentkezőknek.

A legjobb egyetemek és főiskolák

A HVG Diploma 2024 kiadványban az összesített intézményi és kari listák mellett számos képzésterületi rangsort is találtok, és megnézhetitek többek között azt is, hogy hallgatói és oktatói kiválóság szempontjából mik a legjobb egyetemek és egyetemi karok.

 

<### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>

 

A HVG Diploma 2024 különszámát szombattól megvásárolhatjátok az újságárusoknál, vagy akár most, ide kattintva megrendelhetitek.

A jogi karok rangsora:

1. ELTE-ÁJK

2. PPKE-JÁK

3. PTE-ÁJK

3. SZTE-ÁJK

5. KRE-ÁJK

6. DE-ÁJK

7. SZE-DFK

8. ME- ÁJK

 

Az idei évben a Pécsi- és a Szegedi Tudományegyetem jogi karai együtt állnak a dobogó harmadik helyén. A tavalyi évhez képest a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara egy helyet javított, ami így most az ötödik legjobb jogi képzés lett a HVG rangsora szerint.

Erről az egyetemi szakról először mindenkinek az osztatlan jogász képzés jut eszébe, ami évek óta a legnépszerűbb szakok közé tartozik. Azonban a hallgatók emellett az igazságügyi igazgatási és a személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási képzést is választhatják, mint alapszakot.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb adatai szerint a jogi osztatlan alapképzést elvégzett fiatal pályakezdők átlag bruttó bére majdnem 400 ezer forint. Az egyetemről kikerülve ezzel a diplomával elsősorban ügyvédként, jogászként vagy egyéb magasan képzett ügyintéző pozícióban dolgoznak. Az általános jogi alapképzést végzők körében a kezdő fizetés kicsivel alacsonyabb, mint az osztatlan képzésen diplomát szerzőknél, náluk ugyanis 367 ezer forint a bruttó átlagkereset.

 

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

 

 

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.