Bár az idei ponthatárhúzásra még júliusig várni kell, most megmutatjuk, tavaly hogyan alakultak a végleges pontszámok az idei 5 legnépszerűbb társadalomtudományi képzésen.
Az Oktatási Hivatal adatai szerint idén 120 990 fő jelentkezett valamelyik egyetem 2024 szeptemberben induló alap, osztatlan- vagy mesterképzésre. Ebből összesen 3560-an jelöltek meg a jelentkezési listájuk első helyén valamilyen államilag finanszírozott, nappali tagozatos társadalomtudományi képzést.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
Most kigyűjtöttük, hogy az öt legnépszerűbb szak államilag támogatott helyein, nappali képzésen milyenek voltak tavaly a pontszámok. Fontos kiemelni, hogy ezek idén változhatnak, de érdemes tudnotok róla, ha ti is megjelöltétek a képzések valamelyikét.
Így alakultak az idei elvételi legnépszerűbb társadalomtudományi képzéseinek ponthatárai 2023-ban:
kommunikáció- és médiatudomány:
nemzetközi tanulmányok:
szociológia:
politikatudományok:
szociálpedagógia:
Az összes 2023-as ponthatárt itt tudjátok megnézni.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
