Felvételi 2024: legalább ennyi pontot kell elérnetek, ha jogra szeretnétek bekerülni

Egyetlen osztatlan jogi szakon húztak minimumponthatárt.

A legfrissebb statisztikák szerint idén 120 990 fő jelentkezett valamelyik egyetem 2024 szeptemberben induló alap, osztatlan- vagy mesterképzésre. Az osztatlan jogászképzés az elmúlt évekhez hasonlóan is népszerű volt, hiszen 4178-an jelölték meg az első helyen.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy idén az Oktatási Hivatal friss statisztikáiban az nem látszik, hogy egy adott képzésre összesen hányan jelentkeztek. Csupán az elsőhelyes jelentkezők számát tüntetik fel, azt nem, hogy egy adott szakra összesen hányan jelentkeztek, például a listájuk második, harmadik, vagy akár hatodik helyén.

A helyzetet árnyalja, hogy 2024-ben nemcsak az érettségi változott, hanem a felvételi pontszámítás is. Az egyetemek többek között maguk dönthetik el, hogy húznak-e minimumponthatárt. Az osztatlan jogászképzés esetében csak az ELTE élt a lehetőséggel. Ha itt szeretnétek ősztől  tanulni, akkor legalább 280 pontot kell szereznetek a felvételin.

A

  • Debreceni Egyetem
  • Károli Gáspár Református Egyetem
  • Miskolci Egyetem
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem
  • Pécsi Tudományegyetem
  • Széchenyi István Egyetem
  • Szegedi Tudományegyetem

jogászképzésen nincsen minimumponthatár, de természetesen ez nem azt jelenti, hogy ezekre a helyekre könnyen be lehet kerülni, hiszen a tavalyi felvételin az állami ösztöndíjas, nappali tagozatos jogi szakon minden egyetemen 400 pont felett volt a ponthatár.

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.