Bár még július vége messze van, de ha osztatlan orvosi képzésre jelentkeztek, akkor érdemes már most számolgatnotok a pontjaitokat. Mutatjuk, miért.
Az alap- és osztatlan szakokokon és mesterszakokon július 24-én húzzák meg a ponthatárokat, amiket az alábbi tényezők határoznak meg az osztatlan általános orvosi szak esetében is:
Az országban négy egyetemen képeznek orvosokat: a Semmelweis Egyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen, a Debreceni Egyetemen illetve a Pécsi Tudományegyetemen.
A szakos kapacitással kapcsolatban az idei évben a felvételi tájékoztatóban nincsen semmilyen adat, így azt sem lehet tudni, hogy minimum hány fővel indítják el a képzéseket, de arról sincsen semmilyen információ, hogy maximum hány diákot vesznek fel. Csupán a képzésterületenkénti állami ösztöndíjas helyek számát lehet tudni, amely a következőképpen alakul az orvosképző egyetemeken:
Ezekbe természetesen beletartozik például a fogorvos, a gyógyszerész vagy az ápolás-betegellátás szak is, így nagyon nehéz megsaccolni, hogyan változott az előző évekhez képest az általános orvosi szak kapacitása.
Idén a tizedik legnépszerűbb képzés az orvosi
Annyi azonban már most biztos, hogy a 2024-es felvételi eljárásban az alap-és osztatlan szakok közül a tizedik legnépszerűbb az általános orvosi képzés, amelyre első helyen összesen 2428-an jelentkeztek első helyen, a jelentkezések száma pedig elérte a 8415-öt. Összehasonlításképp; a 2023-as felvételin 2306-an, míg a 2022-es felvételin 2415-en jelölték meg első helyen az általános orvosi szakot.
Az összes jelentkező száma 2023-ban 8214 volt az általános orvosi képzésre, ezt azonban nem lehet összehasonlítani a jelentkezések számával, ugyanis idén az Oktatási Hivatal friss statisztikáiban az nem látszik, hogy egy adott képzésre összesen hányan jelentkeztek. Csupán az elsőhelyes jelentkezők számát tüntették fel, azt nem, hogy egy adott szakra összesen hányan jelentkeztek, például a listájuk második, harmadik, vagy akár hatodik helyén. Egy diák akár négy-öt jelentkezést is leadhat ugyanarra a szakra, de más egyetemre vagy képzési formára. Azt azonban az első helyes jelentkezők számából megállapíthatjuk, hogy nagyjából ugyanannyian szeretnének orvosnak tanulni, mint az előző években.
Ha megnézzük, hogy az első helyes állami ösztöndíjas jelentkezők száma hogyan oszlik meg az általános orvosi képzésre felvételizők között, láthatjuk, hogy idén is a Semmelweisre jelentkeztek toronymagasan a legtöbben (1213-an). A Szegedi Tudományegyetemet 414-en, a Debreceni Egyetemet 381-en, míg a Pécsi Tudományegyetemet 368-an írták be első helyre.
A mostani első helyes arány is nagyjából is megegyezik a 2023-as adatokkal, hiszen a tavalyi felvételin is nagyjából annyian szerettek volna első helyen, állami ösztöndíjas formában a Semmelweisre bekerülni, mint a másik a három egyetemre összesen.
Ez pedig a tavalyi pontszámokon is látszott, hiszen 2023-ban Semmelweis Egyetem állami ösztöndíjas orvosi képzésére 443 ponttal lehetett bejutni, de a másik három orvosi egyetemen is nagyon magas pontszámra volt szükség a bekerüléshez, hiszen
Ilyen eredményhez pedig kitűnő bizonyítványra, nemcsak ötös, hanem lehetőleg 90 százalék feletti (emelt szintű) érettségikre és legalább egy, de inkább kettő középfokú nyelvvizsgára is szükség volt.
Idén a pontszámítás is változik
Hogy 2024-ben hogyan alakulnak a ponthatárok az orvosi képzésen, az azért sem egyszerű megjósolni, hiszen a pontszámítás is változik. Az egyetemek például maguk határozzák meg, hogy mire mennyi pluszpontot adnak. Például emelt szintű érettségiért egyik orvosi egyetemen sem jár pluszpont. Arról nem beszélve, hogy az érettségi pontokat pedig az emelt szintű biológia és az emelt szintű fizika vagy kémia érettségi alapján számolják.
Az orvosképző egyetemeken az intézményi pontok felét, vagyis 50 pontot a szóbeli felvételi adja, amit idén tartottak először. Mindenkit oda hívtak be szóbelizni, amelyik orvosi szakot elsőnek jelölte be. Ez nem is ment zökkenőmentesen például a Semmelweis Egyetemen, amellyel részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk.
A másik 50 pontot például versenyeredményekkel, nyelvtudással lehet megszerezni. A Semmelweis Egyetemen az angol és a német középfokú nyelvvizsgáért 20 pontot lehet kapni, míg mondjuk a franciáért és a spanyolért csak 15-öt. Felsőfokú nyelvvizsgáért angolból és németből 40 pont jár, míg a franciáért és a spanyolért csak 30. Ráadásul a nyelvtudásért járó pontszámok száma nem lehet 50-nél több.
Ehhez képest a vidéki orvosképző egyetemeken nem tesznek különbséget a nyelvek között. Az SZTE-n 28 pontot ér a középfokú komplex angol, német, francia, spanyol, portugál, orosz, olasz, latin nyelvből tett nyelvvizsga, a felsőfokú pedig 40-et. A Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem általános orvosi képzésén is ugyanennyit ér a nyelvtudás, viszont ez utóbbi két intézményben nyelvvizsgával csak 40 intézményi pontot lehet szerezni. Ezek után olyan helyzet is előállhat, hogy ha valaki mindegyik helyre beadta a jelentkezését és angolból van egy középfokú nyelvvizsgája, hogy a vidéki orvosi egyetemeken több pontja lesz, mint a Semmelweisen.
Ha ki szeretnétek számolni a pontjaitokat, próbáljátok ki az Eduline kalkulátorát:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
