Bár hivatalosan a középfokú nyelvvizsga és a 60 százalék feletti emelt szintű nyelvi érettségi egyenértékű, ezen az egyetemen más-más pontot kaphattok értük.
2024-ben változik a felvételi pontszámítás, így az egyetemek saját maguk dönthetik el többek között, hogy mire pontosan mennyi intézményi pontot adnak.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen más intézményi pont jár a nyelvi érettségiért, és más a nyelvvizsgáért.
A felvételi tájékoztató szerint az emelt szintű nyelvi érettségi, ha eléri az 50 százalékot 20 pontot ér a BME-n, viszont "az adott nyelvből más jogcímen nem adható itézményi többletpont." Tehát ha angolból tettetek emelt szintű érettségit és mellette van angolból középfokú nyelvvizsgátok, akkor ez utóbbiért nem kaphattok intézményi pontot.
| 2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. |
Fontos, ha nyelvből középszinten érettségiztetek, és 75 százalék feletti eredményt értetek el, akkor 15 pluszpontra vagytok jogosultak.
Az érettségihez képest a nyelvvizsgáért több intézményi pontot szerezhettek a BME-n:
Az alapján látszik, hogy idegen nyelvből érettségiztetek emelt szinten, és 60 százalék feletti eredményt értetek el, akkor 16-tal kevesebb pontot kaptok, mintha nyelvvizsgáztatok volna. (Hiába egyenértékű hivatalosan a kettő.) Jó hír viszont, hogy a BME-n külön az írásbeliért és a szóbeliért is jár többletpont.
A BME új pontszámításával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
