"Mintha közepet írtam volna" - nagyon könnyű volt az emelt szintű angolérettségi a diákok szerint

Szokványos szövegek, szokványos feladatok - így jellemzik a diákok a csütörtöki emelt szintű angolérettségit,

  • Székács Linda

"Három rossz után végre egy tantárgy, amiből sikerélményem volt" - így vette fel a telefont a 18 éves Zsombor az emelt szintű angolérettségi után.

Míg az elmúlt napok tantárgyaiból; magyarból, matekból és töriből jellemzően 2-6 ezren vizsgáztak emelt szinten, addig angolból összesen 20 824 diák adott számot magasabb szintén a tudásáról a 34 491 középszinten érettségiző diák mellett.

A 13:00-kor befejeződött vizsga ugyanúgy négy részből épült fel, mint a középszintű érettségi, azzal a különbséggel, hogy ezek megoldása - értelemszerűen - magasabb szintű nyelvtudást igényelt, és emiatt több időt is kaptak a vizsgázók. A szövegértést 70, a nyelvhelyességet 50, a hallott szövegértést 30, az íráskészség feladatrészt pedig 90 perc alatt kellett megoldaniuk. Ezek mindegyikével maximum 30 pontot szerezhettek, így tehát az írásbeli vizsga összesen 120 pontos.

Az emelt szintű vizsgáról az Eduline által megkérdezett diákok boldogan jöttek ki; úgy vélik, az meglepően (már-már túlságosan is) könnyű volt. Néhányuk egyenesen unatkozott a vizsgarészek között, az egyik diák például az Érettségi 2024 nevű Facebook-csoportban azt írta;

jobban kellett koncentrálnia arra, hogy nehogy elaludjon az unalomtól, mint magára a vizsgára.

Az olvasott szövegértés feladatrészben a diákok találkoztak lyukas szöveggel és igaz-hamis feladatokkal is, amik közül mindet könnyen és gyorsan meg tudták oldani. Az Ócsán érettségizett Odett szerint egyedül a szövegértés utolsó feladata volt egy kicsit gondolkodósabb, ami a mesterséges intelligenciáról szólt.

A lány a nyelvhelyesség részt is nagyon könnyűnek találta. Úgy véli, a korábbi évek feladatsorainál némileg talán könnyebb is volt.

"Aki foglalkozik egy kicsit az angollal, annak nem szabadott, hogy problémát okozzon" - mondta.

A hallás utáni szövegértés feladatrészről ő is és a Budapesten érettségizett Lídia is azt mondták: bár izgultak amiatt, hogy jó minőségű lesz-e a szöveg, szerencsére semmiféle technikai hiba nem volt az érettségi alatt, és a hanganyag minősége, a beszélők akcentusa is teljesen rendben volt. Érthető és könnyű szövegeket kaptak, sőt, az egyik, egy elveszett macskáról szóló hanganyag zenéje még meg is nevettette a vizsgázókat.

Egyes településeken és iskolákban ugyanakkor nem voltak ilyen szerencsések. Vannak, akik azt írják, náluk a laptop, máshol a magnó állt le vagy akadozott.

A vizsga utolsó részében az érettségizőknek itt is leveleket kellett írniuk. Az egyikben egy klubba kellett jelentkezniük, a másodikban pedig egy levélre válaszolva tanácsot adniuk és leírniuk a véleményüket csakúgy, mint a középszintű érettségiben. Ezzeket barátságos témáknak találták, a leveleket pedig mindannyian könnyen és gyorsan megírták.

 

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.