"Mintha közepet írtam volna" - nagyon könnyű volt az emelt szintű angolérettségi a diákok szerint

Szokványos szövegek, szokványos feladatok - így jellemzik a diákok a csütörtöki emelt szintű angolérettségit,

  • Székács Linda

"Három rossz után végre egy tantárgy, amiből sikerélményem volt" - így vette fel a telefont a 18 éves Zsombor az emelt szintű angolérettségi után.

Míg az elmúlt napok tantárgyaiból; magyarból, matekból és töriből jellemzően 2-6 ezren vizsgáztak emelt szinten, addig angolból összesen 20 824 diák adott számot magasabb szintén a tudásáról a 34 491 középszinten érettségiző diák mellett.

A 13:00-kor befejeződött vizsga ugyanúgy négy részből épült fel, mint a középszintű érettségi, azzal a különbséggel, hogy ezek megoldása - értelemszerűen - magasabb szintű nyelvtudást igényelt, és emiatt több időt is kaptak a vizsgázók. A szövegértést 70, a nyelvhelyességet 50, a hallott szövegértést 30, az íráskészség feladatrészt pedig 90 perc alatt kellett megoldaniuk. Ezek mindegyikével maximum 30 pontot szerezhettek, így tehát az írásbeli vizsga összesen 120 pontos.

Az emelt szintű vizsgáról az Eduline által megkérdezett diákok boldogan jöttek ki; úgy vélik, az meglepően (már-már túlságosan is) könnyű volt. Néhányuk egyenesen unatkozott a vizsgarészek között, az egyik diák például az Érettségi 2024 nevű Facebook-csoportban azt írta;

jobban kellett koncentrálnia arra, hogy nehogy elaludjon az unalomtól, mint magára a vizsgára.

Az olvasott szövegértés feladatrészben a diákok találkoztak lyukas szöveggel és igaz-hamis feladatokkal is, amik közül mindet könnyen és gyorsan meg tudták oldani. Az Ócsán érettségizett Odett szerint egyedül a szövegértés utolsó feladata volt egy kicsit gondolkodósabb, ami a mesterséges intelligenciáról szólt.

A lány a nyelvhelyesség részt is nagyon könnyűnek találta. Úgy véli, a korábbi évek feladatsorainál némileg talán könnyebb is volt.

"Aki foglalkozik egy kicsit az angollal, annak nem szabadott, hogy problémát okozzon" - mondta.

A hallás utáni szövegértés feladatrészről ő is és a Budapesten érettségizett Lídia is azt mondták: bár izgultak amiatt, hogy jó minőségű lesz-e a szöveg, szerencsére semmiféle technikai hiba nem volt az érettségi alatt, és a hanganyag minősége, a beszélők akcentusa is teljesen rendben volt. Érthető és könnyű szövegeket kaptak, sőt, az egyik, egy elveszett macskáról szóló hanganyag zenéje még meg is nevettette a vizsgázókat.

Egyes településeken és iskolákban ugyanakkor nem voltak ilyen szerencsések. Vannak, akik azt írják, náluk a laptop, máshol a magnó állt le vagy akadozott.

A vizsga utolsó részében az érettségizőknek itt is leveleket kellett írniuk. Az egyikben egy klubba kellett jelentkezniük, a másodikban pedig egy levélre válaszolva tanácsot adniuk és leírniuk a véleményüket csakúgy, mint a középszintű érettségiben. Ezzeket barátságos témáknak találták, a leveleket pedig mindannyian könnyen és gyorsan megírták.

 

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.