Befejezték az angolérettségit a középszinten vizsgázók. Mutatjuk, hogy mit gondolnak a feladatsorról.
Túl vannak az angolérettségin a vizsgázók, középszinten 34 491, emelt szinten pedig 20 824 diák adott számot a tudásáról.
A vizsga első részében, vagyis a szövegértés feladatoknál közép- és emelt szinten is jellemzően négy hétköznapi nyelvezetű szöveget kapnak az érettségizők. Az idei írásbelin rengeteg volt a lyukas szöveges feladat. A vizsgázóknak többek között pótolniuk kellett a kérdéseket egy lyukas interjúból, de kaptak olyan feladatot is, amiből szókapcsolatok vagy teljes mondatok hiányoztak.
"A héten megírt magyar-, matek- és töriérettségi után ez az angol egy ajándék volt"
– mesélte lapunknak az idén középszinten érettségiző Fanni. Azt is elmondta, hogy ő a gyakorlás közben sem találkozott ilyen könnyű feladatsorral, a szövegértésnél szerinte jobban kellett koncentrálni, mint a későbbi feladatoknál, de meg lehetett oldani. A Nyíregyházán érettségiző Boglárka szerint viszont nem ez volt a legbonyolultabb rész, szerinte ez egy nagyon jó indulattal B1-es szintű feladatsor volt.
A nyelvhelyességi feladatok között szerepeltgörögdinnye fesztiválról szóló szöveg, 17. századi bevásárlólista és biciklizés a -30 fokban. Ebben a feladatrészben is rengeteg volt a lyukas szöveg.
Fanni erről a részről is azt mondta, hogy teljesen korrekt volt, hozzétette, hogy egy olyan feladatrészt sem tud kiemelni, ami becsapós lett volna. Boglárka viszont azt mondta, hogy az első feladatban, ahol egy dinnyefesztiválról volt szó, viszonylag bonyolult nyelvtani szerkezetek szerepeltek, de a többi résszel neki sem volt problémája.
A Szegeden vizsgázó Zsófia is hasonló véleményen volt, szerinte a nyelvhelyességnél egyedül az nehezítette a vizsgát, hogy csak harminc perce volt rá, így kicsit logikázni kellett az időbeosztással, de összességében neki is jól sikerült.
Margaret McCollum, antropológia és Guinness rekorder - ilyen témákat kaptak az angolból középszinten érettségizők a vizsga harmadik, hallás utáni szövegértés feladatrészében. A vizsgázóknak ezekkel a szövegekkel feleletválasztós, lyukas szöveg és igaz-hamis feladattípusok formájában kellett megküzdeniük, összesen pedig 30 perc állt a rendelkezésükre. Az íráskészség feladatrészben pedig Prágában felejtett e-book olvasóról kellett írniuk, és tanácsot kellett adniuk egy lengyel barátjuknak az érettségizőknek.
Mindkettőről azt mondták az általunk megkérdezett diákok, hogy könnyen meg lehetett oldani, semmilyen meglepetést nem tartogattak ezek a feladatok. Zsófia szerint jól lehetett érteni a hallott szöveget és az íráskészség feladatnál is könnyedén meg lehetett írni a különböző megadott szempontok alapján a fogalmazást. Kijelentette, hogy egyértelműen ez volt a legkönnyebb vizsgafeladatsor a héten.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
