A középszintű történelem írásbeli érettségi vizsga két részből áll. Az első részben rövid, viszonylag egyszerű feladatokat kell megoldanotok a kapott források segítségével, amik lehetnek képek, diagramok és szöveges források is. A második részben pedig egy rövid (100-130 szavas), és egy hosszú (240-290 szavas) esszét kell írnotok.
|
Mint minden évben, az Eduline-on idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről. A vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk téjékozódhattok elsőként. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként pedig arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2024-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Milyen arányban fordulnak elő egyes témák az írásbeliben?
A feladatlap első részében - ahogy már említettük - rövid feladatokat kell megoldanotok a kapott források segítségével. Ebben a feladatrészben általában 12 feladat szokott lenni.
A vizsgakövetelmények szerint az írásbeli feladatlap jellemzői, hogy a feladatok
- 35-45 százalékban politika-, esemény-, állam, jog- és intézménytörténet,
- 17-23 százalékban társadalom-, életmód-, mentalitás- és művelődéstörténet,
- 17-23 százalékban gazdaság-, technikatörténet és a környezeti kultúra története,
- 17-23 százalékban pedig eszme- és vallástörténeti
témákra kérdeznek rá és tartalmaznak.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es érettségiről |
|
A töriérettségi legfontosabb tudnivalóit ebben a cikkünkben gyűjtöttük össze.
