Vizsgarészek, pontozás, segédeszközök: itt van minden, amit a 2024-es töriérettségiről tudnotok kell

Kevesebb mint egy hónap múlva kezdődnek a 2024-es írásbeli érettségik. Összeszedtünk mindent, amit a történelem vizsgáról érdemes tudnotok emelt- és középszinten.

  • Székács Linda

Miből áll az írásbeli?

A történelem érettségi vizsga középszinten és emelt szinten egyaránt ugyanúgy épül fel. Az írásbeli I. részében egyszerű, rövid választ igénylő feladatokat kell megoldanotok a megadott források alapján.

Ez közép- és emelt szinten is lehet

  • információkeresés szöveges, képi, vagy diagram források segítségével,
  • egyszerű következtetések megfogalmazása,
  • fogalmak gyűjtése,
  • térképekről információk gyűjtése vagy térképek alapján egyszerű következtetések megfogalmazása;
  • helyszínek azonosítása térképatlasz segítségével;
  • célok és következmények megkülönböztetése;
  • ok-okozati összefüggés felismerése, megkülönböztetése;
  • következtetések megfogalmazása események, folyamatok, jelenségek, döntések következményeiről;
  • komplex forráselemző feladat valamely magyar történelmi témából.

A II. részben szöveges, kifejtendő feladatok megoldása vár rátok a megadott források alapján, vagyis az esszéírás.

Középszinten négy megadott téma közül kettőt, egy rövid (100-130 szó) és egy hosszú esszét (210-260 szó) kell kiválasztanotok. A vizsgaszabályzat szerint a kiválasztott témák közül az egyik egyetemes, a másik pedig magyar történelemre kell, hogy vonatkozzon. Méghozzá úgy, hogy a kettő közül valamelyik az ókortól 1849-ig tartó szakasz eseménye legyen, a másik pedig az 1849-től napjainkig tartó szakaszba tartozzon.

Az emelt szinten vizsgázóknak hat megadott téma közül hármat kell kiválasztania és megírnia.

A középszinten felsorolt témák és szempontok szerint a rövid (110-130 szavas) és hosszú (240-290 szavas) esszék megírása után az emelteseknek egy komplex, 290-340 szavas esszét is kell írniuk. Ez irányulhat például valamely, több korszakon átívelő történelmi probléma bemutatására, vagy azonos korszakban párhuzamosan zajló magyar és egyetemes történelmi események összehasonlítására, vagy két különböző korszak eseményeinek összevetésére.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es érettségiről

Mennyi idő alatt kell megoldani?

A középszintű töriérettségi megírására összesen 180 percet kaptok, míg az emelt szintű történelem vizsga 240 perces.

A feladatokat mindkét szinten egyszerre kapjátok meg, tehát nem két külön részben. Ez azt jelenti, hogy az időtöket saját magatoknak kell beosztanotok és eldöntenetek, hogy hány percig foglalkoztok a rövid feladatokkal, és hány percig az esszékkel.

Hány pontot lehet szerezni?

A vizsga mindkét szinten maximum 100 pontos. Max 50 pont jár az I. részért és 50 pont az esszékért.

Milyen segédeszközöket lehet használni?

A történelem érettségin emelt- és középszinten is használható középiskolai atlasz, amennyiben az nem kronológiás. Míg azonban középszinten a teljes írásbeli vizsgán, emelten csak a II. résznél vehetitek elő.

Középszintű érettségi esetén az atlaszt magatoknak kell biztosítanotok, emelten viszont a vizsgát szervező intézménytől kapjátok.

Használhattok továbbá helyesírási szótárt is mindkét szinten, amiből tantermenként legalább három példányt az iskola biztosít.

És a szóbeli?

Az emelt szintű szóbeli vizsgák idén június 5-12. között, a középszintűek pedig június 17. és július 3. között lesznek megtartva.

Középszinten összesen 20-22 tételből kell felkészülnötök. Ezeknek a listáját a középiskolátok állította össze.

A tételek közül a szóbeli vizsgán egyet kell húznotok, amit az előttetek vizsgázó diáktársatok felelete alatt kidolgozhattok, majd a vázlatot magatokkal vihetitek és használhatjátok a maximum 15 perces rövid számonkérés alatt.

A szóbelivel összesen 50 pontot szerezhettek, ami a komplex vizsgátok egyharmada.

Emelt szinten szintén 20-22 tételből kell felkészülnötök, ezeknek a témáját azonban nem az iskolátok írja elő, hanem országos szinten egységes és az Oktatási Hivatal hozta nyilvánosságra.

A feleletetek ugyanúgy zajlik majd, mind a középszinten vizsgázók esetében, azzal a különbséggel, hogy ti némileg több időt, maximum 20 percet kaptok a témakifejtésre.

A szóbeli vizsga emelten is maximum 50 pontot ér.

Érettségizzetek velünk!

Mint minden évben, az Eduline-on idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről.

 

A vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk téjékozódhattok elsőként.

 

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

 

Délutánonként pedig arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

 

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2024-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.