Ezek voltak a legnépszerűbb egyetemi karok a tavalyi felsőoktatási felvételin

Mutatjuk, hol volt a legnagyobb a verseny.

  • Székács Linda

Bár azt még nem tudjuk, hogy idén hányan, tavaly viszont több mint 126 ezren felvételiztek valamelyik magyar főiskolára vagy egyetemre. A legnépszerűbb alapszakok a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing és a pszichológia voltak, a mesterszakok esetében pedig taroltak a tanári képzések, a vezetés és szervezés, és szintén a pszichológia.

A legnépszerűbb egyetem a 31 781 jelentkezőt vonzó Eötvös Loránd Tudományegyetem volt, amit a Debreceni Egyetem követett 19 676 jelentkezővel, majd a Szegedi Tudományegyetem 17 876 jelentkezővel. Ha viszont kifejezetten az egyetemi karokat nézzük, nagy az eltérés a legnépszerűbb egyetemek és a legnépszerűbb egyetemi karok között, a legtöbb jelentkezőt vonzó egyetemi kar ugyanis a népszerű gazdasági képzések miatt a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügy és Számvitel Kara volt összesen 8776 jelentkezővel, akik közül 3405-en jelölték meg első helyen az intézményt.

Ezt követte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara, majd a BGE Külkereskedelmi Kara.

A tíz legnépszerűbb egyetemi kar listája 2023-ban a következő volt:

  • Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar (jelentkezők száma: 8776, első helyen: 3405)
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (jelentkezők száma: 7884, első helyen: 2430)
  • Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar (jelentkezők száma: 7531, első helyen: 2707)
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar (jelentkezők száma: 7106, első helyen: 3084)
  • Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (jelentkezők száma: 6562, első helyen: 2378)
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (jelentkezők száma: 6057, első helyen: 3040)
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar (jelentkezők száma: 5996, első helyen: 2811)
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (jelentkezők száma: 5196, első helyen: 1384)
  • Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar (jelentkezők száma: 4684, első helyen: 1922)
  • Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar (jelentkezők száma: 4618, első helyen: 2463)
A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.