Ez volt a tíz legnépszerűbb alap, osztatlan- és mesterképzés a tavalyi felvételin

Mutatjuk, mely szakokon számíthattok a legnagyobb versenyre.

  • Székács Linda

Várhatóan néhány napon belül megjelennek a friss adatok az idei felsőoktatási felvételiről, melyekből többek között az is kiderül majd, hogy idén hányan felvételiznek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, mik a legnépszerűbb intézmények és karok, melyek a legtöbb jelentkezőt vonzó egyetemek Budapesten és vidéken, és hogy mik a legnépszerűbb alap, osztatlan- és mesterképzések.

A tavalyi, 2023-as felvételi eljárás során egyébként a korábbi évekhez képest jóval többen, körülbelül 126 ezren jelentkeztek valamelyik felsőoktatási intézménybe, közülük pedig végül 94 840-en nyertek felvételt egy általuk megjelölt képzésre.

A tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan szak a következő volt 2023-ban (zárójelben a jelentkezők számával):

  1. gazdálkodási és menedzsment (14 375)
  2. kereskedelem és marketing (9802)
  3. pszichológia (7174)
  4. ápolás és betegellátás (7153)
  5. mérnökinformatikus (6666)
  6. jogász (5641)
  7. pénzügy és számvitel (5441)
  8. kommunikáció- és médiatudomány (5387)
  9. nemzetközi gazdálkodás (5146)
  10. programtervező informatikus (4918)
A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

A legtöbb jelentkezőt vonzó tíz mesterképzés listája pedig a következőképp alakult:

  1. tanári (3069)
  2. vezetés és szervezés (2243)
  3. pszichológia (1255)
  4. marketing (1220)
  5. emberi erőforrás tanácsadó (921)
  6. pénzügy (763)
  7. nemzetközi gazdaság és gazdálkodás (797)
  8. programtervező informatikus (510)
  9. kommunikáció- és médiatudomány (611)
  10. Master of Business Administration (510)

A legfrissebb adatokról mi is beszámolunk majd, kövessétek az Eduline honlapján.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.