Ez volt a tíz legnépszerűbb alap, osztatlan- és mesterképzés a tavalyi felvételin

Mutatjuk, mely szakokon számíthattok a legnagyobb versenyre.

  • Székács Linda

Várhatóan néhány napon belül megjelennek a friss adatok az idei felsőoktatási felvételiről, melyekből többek között az is kiderül majd, hogy idén hányan felvételiznek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, mik a legnépszerűbb intézmények és karok, melyek a legtöbb jelentkezőt vonzó egyetemek Budapesten és vidéken, és hogy mik a legnépszerűbb alap, osztatlan- és mesterképzések.

A tavalyi, 2023-as felvételi eljárás során egyébként a korábbi évekhez képest jóval többen, körülbelül 126 ezren jelentkeztek valamelyik felsőoktatási intézménybe, közülük pedig végül 94 840-en nyertek felvételt egy általuk megjelölt képzésre.

A tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan szak a következő volt 2023-ban (zárójelben a jelentkezők számával):

  1. gazdálkodási és menedzsment (14 375)
  2. kereskedelem és marketing (9802)
  3. pszichológia (7174)
  4. ápolás és betegellátás (7153)
  5. mérnökinformatikus (6666)
  6. jogász (5641)
  7. pénzügy és számvitel (5441)
  8. kommunikáció- és médiatudomány (5387)
  9. nemzetközi gazdálkodás (5146)
  10. programtervező informatikus (4918)

A legtöbb jelentkezőt vonzó tíz mesterképzés listája pedig a következőképp alakult:

  1. tanári (3069)
  2. vezetés és szervezés (2243)
  3. pszichológia (1255)
  4. marketing (1220)
  5. emberi erőforrás tanácsadó (921)
  6. pénzügy (763)
  7. nemzetközi gazdaság és gazdálkodás (797)
  8. programtervező informatikus (510)
  9. kommunikáció- és médiatudomány (611)
  10. Master of Business Administration (510)

A legfrissebb adatokról mi is beszámolunk majd, kövessétek az Eduline honlapján.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.