Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Mutatjuk, mely szakokon számíthattok a legnagyobb versenyre.
Várhatóan néhány napon belül megjelennek a friss adatok az idei felsőoktatási felvételiről, melyekből többek között az is kiderül majd, hogy idén hányan felvételiznek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, mik a legnépszerűbb intézmények és karok, melyek a legtöbb jelentkezőt vonzó egyetemek Budapesten és vidéken, és hogy mik a legnépszerűbb alap, osztatlan- és mesterképzések.
A tavalyi, 2023-as felvételi eljárás során egyébként a korábbi évekhez képest jóval többen, körülbelül 126 ezren jelentkeztek valamelyik felsőoktatási intézménybe, közülük pedig végül 94 840-en nyertek felvételt egy általuk megjelölt képzésre.
A tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan szak a következő volt 2023-ban (zárójelben a jelentkezők számával):
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
A legtöbb jelentkezőt vonzó tíz mesterképzés listája pedig a következőképp alakult:
A legfrissebb adatokról mi is beszámolunk majd, kövessétek az Eduline honlapján.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.