Ez volt a tíz legnépszerűbb alap, osztatlan- és mesterképzés a tavalyi felvételin

Mutatjuk, mely szakokon számíthattok a legnagyobb versenyre.

  • Székács Linda

Várhatóan néhány napon belül megjelennek a friss adatok az idei felsőoktatási felvételiről, melyekből többek között az is kiderül majd, hogy idén hányan felvételiznek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, mik a legnépszerűbb intézmények és karok, melyek a legtöbb jelentkezőt vonzó egyetemek Budapesten és vidéken, és hogy mik a legnépszerűbb alap, osztatlan- és mesterképzések.

A tavalyi, 2023-as felvételi eljárás során egyébként a korábbi évekhez képest jóval többen, körülbelül 126 ezren jelentkeztek valamelyik felsőoktatási intézménybe, közülük pedig végül 94 840-en nyertek felvételt egy általuk megjelölt képzésre.

A tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan szak a következő volt 2023-ban (zárójelben a jelentkezők számával):

  1. gazdálkodási és menedzsment (14 375)
  2. kereskedelem és marketing (9802)
  3. pszichológia (7174)
  4. ápolás és betegellátás (7153)
  5. mérnökinformatikus (6666)
  6. jogász (5641)
  7. pénzügy és számvitel (5441)
  8. kommunikáció- és médiatudomány (5387)
  9. nemzetközi gazdálkodás (5146)
  10. programtervező informatikus (4918)
A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

A legtöbb jelentkezőt vonzó tíz mesterképzés listája pedig a következőképp alakult:

  1. tanári (3069)
  2. vezetés és szervezés (2243)
  3. pszichológia (1255)
  4. marketing (1220)
  5. emberi erőforrás tanácsadó (921)
  6. pénzügy (763)
  7. nemzetközi gazdaság és gazdálkodás (797)
  8. programtervező informatikus (510)
  9. kommunikáció- és médiatudomány (611)
  10. Master of Business Administration (510)

A legfrissebb adatokról mi is beszámolunk majd, kövessétek az Eduline honlapján.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.