Már mindenki túl van a központi írásbeli felvételi vizsgán, de vannak, akik számára még hátra van a szóbeli. Iskolánként eltérhet, hogy hogyan számítják a pontokat és mi alapján veszik fel a diákokat. Összeszedtük az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
A diákok tanulói jelentkezési lapjait az általános iskolák február 21-ig továbbítják a kiválasztott középiskoláknak. Eddig a napig kell összeállítanotok tehát azoknak az iskoláknak a listáját, ahová szeretnétek bekerülni, az első helyen értelemszerűen azzal az intézménnyel, amit a legjobban szeretnétek. Mit érdemes tudni a pontszámításról?
A gimnáziumok, a technikumok és a szakgimnáziumok háromféleképpen számolhatják a jelentkezők pontjait:
Hány pontot érhet a központi felvételi vizsga?
A diákok összpontszámának legalább felét a központi írásbeli felvételi vizsga eredményének kell adnia (nyilván csak azokban a középiskolákban, amelyek kötelezővé tették a jelentkezők számára a vizsga megírását).
Arról az adott iskola dönt, hogy mindkét tárgyból kéri-e a vizsga eredményét: előfordulhat, hogy vagy csak a magyar, vagy csak a matek eredményét számítják be. De az is lehet, hogy az egyik tantárgy pontszámát nagyobb súllyal veszik figyelembe, mint a másik tárgyét. A pontos szabályokat az intézmények felvételi tájékoztatójában találjátok.
Így számolják a legjobb gimnáziumokban a pontokat
Megnéztük, hogy az idei HVG Rangsor alapján a három legjobb gimnáziumban hogyan számolják a pontokat. A budapesti Fazekas Mihály Gimnáziumban a nyolcadikos jelentkezők összesen 400 pontot érhetnek el. Az írásbeli felvételi eredményeket 2,8-cal szorozzák be, tárgyanként (szorzás nélkül) 50 pont kapható, szóbeli vizsgára 100 pont, a hozott jegyekre pedig 20.
Az Eötvös József Gimnázium hatosztályos képzésére jelentkezők maximum 200 pontot gyűjthetnek, ebből 40 pontot az általános iskolai jegyekkel, 110 pontot az írásbelikkel, 50 pontot a szóbeli eredményével. A központi írásbeli felvételin szerzett pontszámot (maximum 50+50) 1,1-gyel szorozzák be, így jön ki a 110 pont.
Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumában a 8 és az 1+6 évfolyamos képzésre való felvétel alapja az általános iskolai félévi jegyek 25 százalékban (50 pont), a matematika és magyar írásbeli dolgozat együttes pontszáma 50 százalékban (50+50=100 pont), és a szóbelin való szereplés 25 százalékban (50 pont).
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről |
|
Nem mindenhol tartanak szóbelit
Ha olyan középiskolába jelentkeztek, ami a központi írásbeli felvételi mellett szóbeli felvételi vizsgát is szervez, azokat március 4-20. között kell megtartaniuk. Azt, hogy az általatok megjelölt iskolákban kérnek-e ilyet, az intézmények felvételi tájékoztatóiban nézhetitek meg. Fontos tudni, hogy a szóbeli vizsga a felvételi összpontszámotok legfeljebb 25 százalékát adhatja.
Vannak olyan intézmények, amelyek szóbeli behívási ponthatárt is húznak, vagyis csak azokat a jelentkezőket hívják be szóbelizni, akik az írásbelin elértek egy bizonyos pontszámot. Intézményenként eltérő, hogy húznak-e ilyen ponthatárt, és ha igen, hány pontnál.
Fontos dátumok, amiket érdemes még észben tartani
Ha valami miatt meggondolnátok magatokat és változtatnátok a megjelölt iskolák sorrendjén, ezt április 8-10. között tehetitek meg. A sikeres felvételről vagy elutasításról szóló határozatokat a kiválasztott középiskoláktól 2024. május 2-án kapjátok meg. Amennyiben egyik megjelölt intézménybe se kerültetek be, május 6-án indul a pótfelvételi eljárás, amelynek keretében azokba a középiskolákba lehet jelentkezni, ahol a férőhelyek kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
