Középiskolai felvételi 2024: összeszedtünk mindent, amit a pontszámításról tudni kell

Már mindenki túl van a központi írásbeli felvételi vizsgán, de vannak, akik számára még hátra van a szóbeli. Iskolánként eltérhet, hogy hogyan számítják a pontokat és mi alapján veszik fel a diákokat. Összeszedtük az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

  • Tornyos Kata

A diákok tanulói jelentkezési lapjait az általános iskolák február 21-ig továbbítják a kiválasztott középiskoláknak. Eddig a napig kell összeállítanotok tehát azoknak az iskoláknak a listáját, ahová szeretnétek bekerülni, az első helyen értelemszerűen azzal az intézménnyel, amit a legjobban szeretnétek. Mit érdemes tudni a pontszámításról?

A gimnáziumok, a technikumok és a szakgimnáziumok háromféleképpen számolhatják a jelentkezők pontjait:

  • vagy csak az általános iskolai jegyeket,
  • vagy az általános iskolai jegyeket és a központi írásbeli felvételi vizsga eredményét,
  • vagy az általános iskolai eredményeket, a központi írásbeli és az intézmény saját szóbelijén szerzett pontszámot veszik figyelembe.

Hány pontot érhet a központi felvételi vizsga?

A diákok összpontszámának legalább felét a központi írásbeli felvételi vizsga eredményének kell adnia (nyilván csak azokban a középiskolákban, amelyek kötelezővé tették a jelentkezők számára a vizsga megírását).

Arról az adott iskola dönt, hogy mindkét tárgyból kéri-e a vizsga eredményét: előfordulhat, hogy vagy csak a magyar, vagy csak a matek eredményét számítják be. De az is lehet, hogy az egyik tantárgy pontszámát nagyobb súllyal veszik figyelembe, mint a másik tárgyét. A pontos szabályokat az intézmények felvételi tájékoztatójában találjátok.

Így számolják a legjobb gimnáziumokban a pontokat

Megnéztük, hogy az idei HVG Rangsor alapján a három legjobb gimnáziumban hogyan számolják a pontokat. A budapesti Fazekas Mihály Gimnáziumban a nyolcadikos jelentkezők összesen 400 pontot érhetnek el. Az írásbeli felvételi eredményeket 2,8-cal szorozzák be, tárgyanként (szorzás nélkül) 50 pont kapható, szóbeli vizsgára 100 pont, a hozott jegyekre pedig 20.

Az Eötvös József Gimnázium hatosztályos képzésére jelentkezők maximum 200 pontot gyűjthetnek, ebből 40 pontot az általános iskolai jegyekkel, 110 pontot az írásbelikkel, 50 pontot a szóbeli eredményével. A központi írásbeli felvételin szerzett pontszámot (maximum 50+50) 1,1-gyel szorozzák be, így jön ki a 110 pont.

Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumában a 8 és az 1+6 évfolyamos képzésre való felvétel alapja az általános iskolai félévi jegyek 25 százalékban (50 pont), a matematika és magyar írásbeli dolgozat együttes pontszáma 50 százalékban (50+50=100 pont), és a szóbelin való szereplés 25 százalékban (50 pont).

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről

Nem mindenhol tartanak szóbelit

Ha olyan középiskolába jelentkeztek, ami a központi írásbeli felvételi mellett szóbeli felvételi vizsgát is szervez, azokat március 4-20. között kell megtartaniuk. Azt, hogy az általatok megjelölt iskolákban kérnek-e ilyet, az intézmények felvételi tájékoztatóiban nézhetitek meg. Fontos tudni, hogy a szóbeli vizsga a felvételi összpontszámotok legfeljebb 25 százalékát adhatja.

Vannak olyan intézmények, amelyek szóbeli behívási ponthatárt is húznak, vagyis csak azokat a jelentkezőket hívják be szóbelizni, akik az írásbelin elértek egy bizonyos pontszámot. Intézményenként eltérő, hogy húznak-e ilyen ponthatárt, és ha igen, hány pontnál.

Fontos dátumok, amiket érdemes még észben tartani

Ha valami miatt meggondolnátok magatokat és változtatnátok a megjelölt iskolák sorrendjén, ezt április 8-10. között tehetitek meg. A sikeres felvételről vagy elutasításról szóló határozatokat a kiválasztott középiskoláktól 2024. május 2-án kapjátok meg. Amennyiben egyik megjelölt intézménybe se kerültetek be, május 6-án indul a pótfelvételi eljárás, amelynek keretében azokba a középiskolákba lehet jelentkezni, ahol a férőhelyek kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel.

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Szándék van a kulturális dolgozók béremelésére, de konkrét időpont vagy vállalás továbbra sincs

Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.

Hogyan tudsz átkerülni fizetős képzésről államira?

Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.