Február 21-ig lehet jelentkezni a középiskolákba. Mutatjuk, ezt milyen felületen és hogyan tehetitek meg.
A középfokú felvételi során a nyolcadikosok felvételi lapjait (tanulói adatlap és jelentkezési lapok) az általános iskolák töltik ki, így nektek plusz teendőtök nincsen. Azonban a 6 vagy 8 osztályos gimnáziumba jelentkezők esetében a szüleitek segítségével, az általános iskola közreműködése nélkül is beadhatjátok a jelentkezéseteket a KIFIR Középfokú felvételi információs rendszer segítségével, amit ezen a linken érhettek el.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről |
|
Mi az a KIFIR?
A KIFIR célja, hogy szülők, jelentkezők, és a KIFIR programrendszer moduljainak intézményi felhasználói egy helyen értesülhessenek a felvételi eljárással kapcsolatos hírekről teendőkről és határidőkről.
Hogyan kell a KIFIR-ben jelentkezni középiskolába?
A rendszerbe a szüleitek ügyfélkapuval vagy anélkül is be tudnak jelentkezni.Ügyfélkapus azonosítás esetén a felvételi dokumentumok továbbítása kizárólag a programfelületen történik, így tanulói adatlapot és a jelentkezési lapot nem kell kinyomtatnotok, postára adnotok . A jelentkezés véglegesítéséhez szükség van minden olyan dokumentumra (például bizonyítvány másolatára vagy a központi felvételi értékelő lapjára), amit a felvételihez az adott középiskola kér. Hogy pontosan milyen dokumentumokra van szükség, azt a középiskola felvételi tájékoztatójából tudjátok megnézni.
Ügyintézés a KIFIR-ben ügyfélkapu nélkül
Ha nincsen a születeiknek ügyfélkapuja, akkor az adatok véglegesítését követően a programban előállított felvételi lapokat ki kell nyomtatni alá kell írni és legkésőbb február 21-ig postára kell adni.
A középiskolai jelentkezési lapokat mindig az adott középiskolákba kell eljuttatnotok. Ne felejtsétek el, hogy ebben az esetben a felvételi jelentkezéshez szükséges dokumentumokat vagy azok másolatát is csatolni kell a levélhez.
A tanulói adatlapot pedig az Oktatási Hivatal győri központjába kell elküldenetek, amelynek címe: Oktatási Hivatal 9001 Győr, Pf. 694.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
