Középiskolai felvételi 2024: mutatjuk a központi írásbeli hivatalos eredményeit

Az eredményekből látszik, hogy a nyolcadikosoknak és a hatodikosoknak a korábbi évekhez hasonlóan a magyar sikerült jobban. Ehhez képest negyedikesek átlagosan 7,5 ponttal többet szereztek matekból.

Az Oktatási Hivatal a honlapján nyilvánosságra hozta az idei központi írásbeli eredményeit (90 százalékos feldolgozottságnál és a mentességgel vizsgázók nélkül), amelyből kiderült, átlagosan hány pontot írtak magyarból és matekból a negyedikesek, hatodikosok és a nyolcadikosok.

Az átlagpontszámok évfolyamonként és tantárgyanként az alábbiakban alakultak:

Nyolcadikosok:

  • magyar: 29,46 pont
  • matek: 21,76 pont

Hatodikosok:

  • magyar: 30,41 pont
  • matek: 28,22 pont

Negyedikesek:

  • magyar: 29,91 pont
  • matek: 36,86 pont

Ez alapján a nyolcadikosok körében az átlagpontszám 50,48 pont volt. A hatodikosok átlagosan 57,5 pontot szereztek, míg a negyedikesek átlagpontszáma 65,1 pont lett.

Több mint 72 ezer 10, 12 és 14 éves diák írta meg január 20-án a központi felvételit, de voltak, akik a pótalkalmon töltötték ki a feladatlapokat. A hivatalos eredményekről február 9-én értesítenek mindenkit az Oktatási Hivatal által meghatározott módon.

Hogy hány pontot írtak a diákok a legjobb gimnáziumokban, arról ebben a cikkünkben írtunk:

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?