Ma lejár a felsőoktatási felvételi jelentkezésének határideje, azonban a sorrendmódosításra még egészen nyárig van lehetőségetek, ezért összeszedtük, hogy mit kell tudnotok ezzel kapcsolatban.
Bár azt ma el kell döntenetek, hogy melyik intézménybe és milyen szakra jelentkeztek, a megjelölt helyek sorrendjén egészen július 10-ig tudtok változtatni az E-felvételin keresztül.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
A sorrendmódosítást alaposan át kell gondolni, mert erre csak egyszer van lehetőségetek. Abban az esetben, ha ezt már megtettétek, akkor többet nem változtathattok rajta.
Emellett azt is fontos tudnotok, hogy csak a jelentkezéskor megadott szakok sorrendjén módosíthattok, új képzést már nem tudtok megjelölni. Ez alól kivétel, ha egy már meglévő jelentkezési hely finanszírozási párját szeretnétek felvenni. Például, ha megjelöltétek egy képzés állami ösztöndíjas formáját, akkor lehetőségetek van a listátokhoz adni annak a költségtérítéses párját is.
A listán akkor érdemes változtatnotok, ha meggondoltátok magatokat, hogy hova szeretnétek a leginkább felvételt nyerni, illetve akkor, ha az állami ösztöndíjas képzés elé tettétek az önköltséges formát.
Mivel mindenki a listáján szereplő első olyan helyre kerül be, ahol eléri a felvételin meghatározott ponthatárt, ezért jobban jártok, ha a magasabb pontszámú képzéseket teszitek a sorrendetek elejére. Amennyiben az első helyre nem nyertek felvételt, automatikusan a listán következő szakot veszi figyelembe a rendszer.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
