Január 20-án valamivel több mint 72 ezer negyedikes, hatodikos és nyolcadikos írja meg a középiskolai központi írásbelit magyarból és matekból 537 helyszínen. Mutatjuk a pontos számokat.
A 9. évfolyamra felvételizők írásbelijére több mint 55 000-en jelentkeztek; a hat évfolyamos gimnáziumi írásbelin több mint 10 000-en, a nyolc évfolyamoson pedig közel 7 000 diák vesz majd részt. Ennél természetesen jóval többen kezdik majd el a középiskolát szeptemberben, ugyanis a központi vizsgát azonban csak azoknak a diákoknak kell megírniuk, akik olyan gimnáziumba, technikumba vagy szakgimnáziumba készülnek, ahol ennek a vizsgának az eredményét is figyelembe veszik a felvételi során.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről |
|
Általánosságban véve elmondható, hogy tíz gimnázium közül nyolc ragaszkodik a vizsgához, míg a technikumok és a szakgimnáziumok körülbelül 30-40 százaléka kéri a kétszer 45 perces, híresen nehéz írásbeli kitöltését a felvételizőktől.
Az Oktatási Hivatal kérésünkre elküldte, hogy melyik vármegyében mennyien írják meg a központi felvételit, amit az alábbi diagram mutat.
Jól látszik, hogy a legkevesebben Nógrádban, Vasban és Tolnában írják meg a központi írásbelit. A legtöbben pedig Budapesten, Pest és Borsod-Abaúj-Zemplém vármegyében. Ezen belül is érdekes adat, hogy közel minden második diák valamelyik budapesti vagy Pest vármegyei középiskolában írja meg a magyar és a matek felvételit.
| Lesz majd top 100-as magyar egyetem? Hogyan kell olvasni a középiskolai, egyetemi rangsorokat? |
Ha még nincsen programotok január 24-én délutánra, akkor ajánlunk nektek egy izgalmas szakmai napot a középiskolai és a felsőoktatási rangsorokról. A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött! <### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> |
Radó Péter oktatáskutató korábban az Eduline-nak úgy fogalmazott, hogy a középiskolai felvételi az a pont, amikor igazán láthatóvá válik mennyire szelektív a magyar iskolarendszer. Az oktatási rendszer a különböző családi hátterű gyerekeket ugyanis már a nulladik percben – vagyis az általános iskola kezdetén – különböző tanulási pályákra tereli. Ha nagyon le szeretnénk egyszerűsíteni a problémát, azt mondanánk, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek már elsőtől gyengébb iskolákba járnak, mint a jobb hátterű diákok.
„Nincs még egy olyan európai ország, ahol a negyedik osztály végére olyan hatalmas szakadék alakulna ki a legjobban és a legrosszabbul teljesítő tíz százalék között, mint Magyarországon. A felső tagozat és a középiskola lényegében ezeket a különbségeket görgeti tovább”
- fejtette ki az oktatáskutató.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
