Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
A 2024-es egyetemi felvételiben már akár 500 feletti pontszám is összegyűjthető - nyilaltkozta még novemberben Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára.
Ahogy arról rendszeresen tájékoztatunk titeket, a 2024-es egyetemi felvételiben már némileg más pontszámítási szabályok érvényesek, mint az elmúlt években. A felvételi pontokat továbbra is 500 pontos rendszerben számítják, aminek az alapját, azon belül is
- 200 pontot a tanulmányi eredmények,
- 200 pontot az érettségi eredmények,
- 100 pontot pedig a többletpontok (új nevükön: intézményi pontok)
teszik ki. Az utóbbiban azonban központi szabályok helyett szabad kezet kapnak az egyetemek, amik ettől az évtől kezdve maguk határozhatnak arról, hogy az intézményi pontok rendszerén belül miért, és hány pontot adnak.
| Intézményi pontok számítása 2024 |
Többletpont járhat például:
- az esélyegyenlőségért,
- a sporteredményekért,
- a tanulmányi vagy művészeti versenyeken elért eredményekért,
- az esélyegyenlőségért,
- a katonai szolgálatért,
- a szakképesítésért,
- az emelt szintű érettségiért, és
- a nyelvvizsgáért vagy nyelvtudásért is.
A lista legkülönlegesebb eleme a katonai szolgálat. Ezzel kapcsolatban ugyanis az államtitkár korábban azt nyilatkozta, hogy az önkéntes tartalékos katonai szolgálatért cserébe - annak idejétől és időtartamától függően - 16, 32 vagy 64 pontot adhatnak az egyetemek, a felvételizők pontszáma emiatt ráadásul akár a maximálisan elérhető 500 pontot is meghaladhatja.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
A pontszámításról bővebben az alábbi cikkünkből tájékozódhattok:
