December 21-én elindult a jelentkezés az egyetemek szeptemberben induló képzéseire. Mutatjuk, hogy mi történik, ha nem tudtok feltölteni minden dokumentumot a jelentkezési időszak végéig.
Az E-felvételiben a szükséges dokumentumokat elsősorban elektronikus úton kell csatolni a jelentkezéshez. A jelentkezéshez kötelezően feltöltendő dokumentumok alatt elsősorban azokat a hivatalos, végzettségeket és eredményeket igazoló iratok másolatait értjük, amelyek alapján a pontszámítás történik - írja a Felvi.hu. Ebben a cikkünkben megnézhetitek, hogy pontosan milyen dokumentumokra lesz szükségetek.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
Természetesen sokan lesznek, akiknek még nem minden dokumentum áll rendelkezésre, ezeket a későbbieknek is tudjátok pótolni. Ügyintézésre legkésőbb 2024. július 10-ig lesz lehetőség, amelynek során
Aki az eljárás évében szerez külföldi érettségi bizonyítványt vagy felsőfokú oklevelet, 2024. július 16-ig tölthet fel dokumentumot az E-felvételibe.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
